18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén
Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
2. cikk / 18 Fordított áfa elszámolása
Kérdés: Intézményünk vállalkozási szerződés alapján fordított adózású számlát állított ki a munkálatokról. Az ezekhez a munkálatokhoz közvetlenül kapcsolódó (minden esetben) kizárólag áfás kiadások adója levonható-e?
3. cikk / 18 Ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak
Kérdés: 2011-től az áfára általános szabályok szerint bejelentkezett önkormányzat, amely bérbeadás és tárgyieszköz-értékesítés szempontjából is áfás, vállalkozó orvosnak térítésmentesen adja bérbe a rendelő épületét (az orvosi ellátás alaptevékenységhez kapcsolódik), és közvetített szolgáltatásként az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjakat áfásan továbbszámlázza. Helyes-e az ingyenes bérbeadás ebben az esetben? Az ingyenes bérbeadásnak van-e áfavonzata? Ha az ingyenes bérbeadás az alaptevékenységhez kapcsolódás miatt elfogadható, az önkormányzat a rezsiszámlák áfáját visszaigényelheti-e, valamint továbbszámlázáskor mi a helyes eljárás?
4. cikk / 18 Telefonfeltöltő kártya használatának adóvonzata
Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?
5. cikk / 18 Szemétszállítás
Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit kiszámlázunk áfásan. A szemétszállítást ugyanakkor egy külső cég, egy kft. végzi. A kft. a testületi jóváhagyás után, szerződés alapján, az elvégzett szolgáltatást az önkormányzatnak leszámlázza. Mivel a méltányosságok a költségvetési rendeletben szerepelnek, és a hetven éven felülieknek ingyenes a kuka ürítése, így az önkormányzat fizeti meg a kft.-nek. A bejövő számlánk áfásan 8 millió, a kimenő számlánk 6 millió. Az áfát a bejövő számlák után visszaigényelhetjük? A kimenő számlák után az áfát befizetjük. Az önkormányzat adóalany.
6. cikk / 18 2006-os ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
7. cikk / 18 Eszközértékesítés áfája
Kérdés: Közérdekű feladatot ellátó költségvetési szerv (adószám 2-es) leselejtezett eszközeit (szék, számítógép) dolgozóinak értékesítette. Az eszközök beszerzésekor az áfát nem helyeztük levonásba. Az új Áfa-tv. 87. §-a alapján a számlát adómentesen állítottuk ki a dolgozóknak. Kérdésünk, hogy helyesen állítottuk-e ki a számlát?
8. cikk / 18 Önkormányzati bérlakások közüzemi költségeinek áfája
Kérdés: Önkormányzatunk az önkormányzati bérlakások bérleti díját áfamentesen számlázza a lakóknak. Ugyanakkor a közüzemi költségeket (villany, víz stb.) a bejövő számlában foglalt adókulccsal számlázzuk, és így a bejövő számla áfáját levonjuk. Helyes-e a gyakorlatunk?
9. cikk / 18 Áfalevonási jog gyakorlása
Kérdés: Gazdálkodásunk során időközönként előfordul, hogy az igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számla nem érkezik meg a teljesítéssel azonos adómegállapítási időszakban. Kérdés, hogy levonási jogunkkal mikor élhetünk. Ha a számla nem áll rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy postán érkezik, levonhatjuk-e az áfát? Ha esetleg nem, akkor önellenőriznünk kell, amikor megérkezik, vagy abban az adómegállapítási időszakban vehetjük figyelembe, amikor megérkezik?
10. cikk / 18 Lapkiadáshoz kapott vissza nem térítendő támogatás
Kérdés: Közhasznú alapítványunk egyik tevékenysége folyóirat megjelentetése. Az ebből származó bevételünk csekély, ezért annak megjelentetése csak támogatásokból lehetséges. 2007. évben is pályáztunk, és utófinanszírozás keretében támogatást szereztünk a lap megjelentetéséhez. A szerződés szerint a lap 11 számához 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk. Kérdésünk, hogy az effajta támogatás indokolja-e az arányosítási kötelezettséget, és amennyiben nem, akkor mikortól helyezhetjük levonásba az előzetesen felszámított adó összegét?
