7 talált cikk az értékesítés , vám , termékbeszerzés , rendelkezés kifejezésre

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?

Kérdés: 1. Ha egy angol társaság Magyarországról baromfitermékeket szerez be, és azokat az Egyesült Királyságba szállítják, akkor az angol társaság részére értékesítő magyar társaság felszámol-e általános forgalmi adót az értékesítés után?
2. Az 5 százalékos adómérték alkalmazható-e a feldolgozott baromfitermékekre (például töltött csirkemellre)?

Kérdés: Egy munkatársunk, aki magyar állampolgár, diplomataként dolgozik Ausztriában, budapesti állandó lakcímmel, továbbá 3,5 éve bécsi lakcímmel is rendelkezik, gépjárművet akar vásárolni – a diplomáciai kedvezményét kihasználva – áfamentesen. Tudomásunk szerint használt gépjármű belföldre hozatala után nem kell áfát fizetni, új gépjárműre viszont kell, de érdeklődésem során különböző értelmezéssel találkoztam, hogy mit is jelent pontosan az Áfa-tv.-ben szereplő meghatározás, és bizonytalanok vagyunk az ügylet pontos megítélésében. Kérem írják le, mely jogszabály alapján és van-e az adott esetben adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?