Vállalkozási maradvány

Kérdés: Vállalkozási maradvány felhasználható-e alaptevékenységhez kapcsolódó céljuttatásra?
Részlet a válaszából: […] ...funkcionális kódjára történik a számviteli elszámolás), továbbá a céljuttatás kifizetésére nincs jogszabályi tiltó rendelkezés, sajátos ágazati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Maradvány

Kérdés: A költségvetésben a maradvány meghatározása a költségvetési számvitelből történik az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeinek és kiadásainak különbözeteként. A korábbi években a nyitó és záró pénzkészlet, illetve függő tételek korrigálásával lehetett megállapítani a pénzmaradványt. A pénzügyi számvitelből megállapítható-e a maradvány összege? Van-e olyan összefüggés, képlet, amelyből ugyanazt az összeget kapnánk meg akkor is, ha a záró pénzkészletet a függő tételekkel (esetleg a vevőköveteléssel, szállítói tartozással) korrigálnánk?
Részlet a válaszából: […] ...maradvány fogalma az Áht. 2014. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezése szerint a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Önkormányzati vagyon kezelése

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Részlet a válaszából: […] A GAMESZ és a többi önkormányzati intézmény könyveiben csak akkor szerepelhetnek az ingatlanok, ha az önkormányzat a vagyonrendeletében az intézményeket mint vagyonkezelőket nevesíti. Az Nvt. 19. pontja szerint a költségvetési szerv vagyonkezelőnek minősül.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és számviteli szervezeti egységgel. Tehátönállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén sem kötelező önmagábanezen rendelkezés alapján az elkülönült gazdasági szervezet. Ennek ellenéremeggondolandó – a további előírásokat és "az életet"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Térítési díj előírása követelésként

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a térítési díjak, a helyi adók, az illetékek, a járulékokmeg nem fizetéséből származó hátralékot is);"Az idézett rendelkezés értelmében a követelést elő kellírni. A jelzálogbejegyzés a követelés behajtására tett intézkedés eredménye.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.