5 talált cikk a bérbevétel , ellenérték , adóalap , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?