9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Hibajavítás, ingatlanértékesítés
Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?
2. cikk / 9 Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása
Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
3. cikk / 9 Szakfeladatrend
Kérdés: Az Áhsz. 29. §-ának (1) bekezdése, illetve 46. §-ának (3)-(7) bekezdéseinek korábbi előírásainak hatályon kívül helyezése és a 68/2013. NGM rendelet 7-9. §-ának, illetve 3-4. mellékletei-nek hatályban maradása közötti ellentmondásra szeretnénk választ kapni. Az új Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdésében lévő módosítás szerint megszűnt a 7. számlaosztályban a szakfeladatok kötelező használata, ezért a költségvetési szervünk már nem is használja erre a 7-es számlaosztályt, de ebben az esetben jól értelmezzük, hogy a szakfeladatokat COFOG "alábontás"-ként kellene alkalmazni 7-es számlaosztálytól függetlenül?
4. cikk / 9 Felsőfokú végzettség és felsőfokú szakképesítés elhatárolása
Kérdés: Egy általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom. 2001 márciusában szereztem meg 54-es azonosító számmal rendelkező OKJ-s mérlegképes könyvelői képesítésemet. 2008. 10. 21-én megjelent lapjukban a 2187-es kérdésre adott válaszuk alapján ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelenleg "E" besorolásom van, de ha jól értelmezem a hivatkozott jogszabályt, akkor a helyes besorolásom "F".
5. cikk / 9 Mérlegképes könyvelői végzettség a közalkalmazotti besorolásnál
Kérdés: Közalkalmazottak besorolásánál a mérlegképes könyvelői végzettség emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésnek minősül?
6. cikk / 9 Felsőfokú végzettséget adó képzés – felsőfokú szakképzés – szakirányú továbbképzés
Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
7. cikk / 9 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?
8. cikk / 9 Gyermekfelügyelő besorolása
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, gyermekfelügyelőket alkalmazunk, akik OKJ-s gyermekfelügyelői tanfolyamot végeztek, mely középfokú végzettséget adott, és amely szükséges ahhoz, hogy ezen munkakört betöltsék. A tanfolyam elvégzése után gyermekvédelmi asszisztensi végzettséget igazoló bizonyítványt kaptak. Helyesen járunk-e el, ha ezzel a végzettséggel "E" kategóriába soroljuk azokat, akik érettségivel rendelkeznek, és emellett megszerezték ezen végzettségüket?
9. cikk / 9 Óvodatitkár besorolása
Kérdés: Alkalmazottunk óvodatitkári és pénzügyi ügyintézői munkakört tölt be intézményünknél. Az alábbi végzettséggel besorolható-e a Kjt. szerint "E" kategóriába, vagy csak a "D"-be? Vendéglátó-ipari szakérettségivel és az OKJ 43 4 3614 09 2004. sz. számviteli ügyintéző bizonyítvánnyal rendelkezik.