21 talált cikk a jogcím , költség , vezető , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján - véleményünk szerint - a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?