21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Anyakönyvvezető díjazása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján - véleményünk szerint - a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?
2. cikk / 21 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
3. cikk / 21 Nyugdíjba vonult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés:
Köztisztviselő kolléganőnk az év végén nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján továbbfoglalkoztatnánk. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, banki ügyeket intéz, illetve kezeli a munkaügyes programot.
4. cikk / 21 Napi munkába járás – lakcímelszámolás
Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
5. cikk / 21 Kullancs elleni védőoltás – a munkavállaló nem akarja beadatni magának
Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?
6. cikk / 21 Vezetőt helyettesítő közszolgálati tisztviselő szabadsága
Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő – tartósan, több mint 1 éve – helyettesítőként lát el osztályvezetői feladatokat, jár-e neki a 11 nap vezetői pótszabadság?
7. cikk / 21 Helyettesítési díj közszolgálati tisztviselő részére
Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál tartósan távol lévő (30 napot meghaladó) közszolgálati tisztviselő helyettesítésére jár-e helyettesítési díj, ha a helyettesítést ellátó tisztviselő munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés ellátását?
8. cikk / 21 Polgármester ki nem adott szabadságának kezelése a jogviszony megszűnése esetén
Kérdés: Leköszönő polgármesterünk több mint 20 évig volt folyamatosan polgármester. A ki nem vett szabadságát hány évre visszamenőleg kell kifizetni, milyen összegben és milyen módon?
9. cikk / 21 4551. Jubileumi jutalom – munka nélküli időszak
Kérdés: Dolgozónk első munkahelyén 1993. március 1-jén kezdett el dolgozni köztisztviselőként, azóta is folyamatosan köztisztviselőként dolgozik. Előtte 1992. 11. 03-tól 1993. 02. 28-ig munkanélküli volt. A besorolásához figyelembe vett közszolgálati idő kezdete 1993. 01. 01. (az 1992. évi időszak figyelembevételével). Mikor lesz jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra?
10. cikk / 21 Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása – jogelőd szerveknél eltöltött idők figyelembevétele
Kérdés: A következő vitám van a munkáltatómmal jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításával kapcsolatban. Köztisztviselő vagyok, és 3 év hiányzik a 30 éves jubileumi jutalmamhoz, ami szerintem meg is van, ugyanis 1989 és 1992 között a Tanácsok Közös Költségvetési Üzeménél dolgoztam, közszolgáltatások ellátása területen. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint, szerintem, engem megillet ezeknek az éveknek a beszámítása. Munkáltatóm szerint a fent említett törvény csak az 1992 utáni időszakra vonatkozik.
