Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] A munkaruházati termékek fogalmát az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 9.2. pontja határozza meg. A felsorolásban szerepel többek között az egyenruha, formaruha és a jogszabály alapján adott ruházat.A munkaruha az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése szerint nem bevétel, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkabérelőlegből származó kamatkedvezmény

Kérdés: A munkavállaló részére kifizetett munkabérelőleggel összefüggésben kell-e kamatkedvezmény utáni adót fizetni abban az esetben, ha a dolgozó egy éven belül másodszor vesz fel munkabérelőleget, de azt az Szja-tv.-ben meghatározott keretek között (6 hónapra és a minimálbér ötszöröse alatti összegben), illetve az előzően felvett munkabérelőleg lejáratát, visszafizetését követően teszi?
Részlet a válaszából: […] ...havi összegének ötszörösét meg nem haladóértékben történik. Azonban – a törvény szövege szerint – nem alkalmazható ez arendelkezés akkor, ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósítottmunkabérelőleg visszafizetése előtt újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Munkavállalónak adott előleg kamatkedvezménye

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató követelése 30 napot meghaladóan fennállt. Ebbőladódóan a kamatkedvezmény mentességére vonatkozó, az előzőekben hivatkozottrendelkezés – a válasz további részében majd ismertetett kivétellel – nemalkalmazható. Az Szja-tv. 72. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Munkabérelőleg adókötelezettsége

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.
Részlet a válaszából: […] ...olyan hitelhez jutnak, melynek kamata a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összegénél alacsonyabb. Ebben az esetben az Szja-tv. rendelkezései szerint kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.Ha a hitelt munkáltató nyújtja, akkor az ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.