8 talált cikk a mérleg , költség , szja , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?

Kérdés: Tankerületünk alaptevékenysége: oktatás igazgatása a fenntartásába és működtetésébe tartozó iskolák vonatkozásában. Kérjük állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, hogy az alább felsorolt eseményekből, rendezvényekből mi minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti reprezentációs kiadásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, kifizetői adó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget vonva maga után:
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.

Kérdés: Amennyiben kollégánk gyermeke óvodás vagy bölcsődés, és a településen belülről jár be dolgozni, milyen módon téríthető meg számára a munkába járás költsége az új rendelkezések alapján?

Kérdés: Önkormányzatunk csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Ennek keretében évente kétszer átutaljuk a vállalt támogatási részt az alapítványnak. Ezt a kiadást melyik szakfeladaton és milyen kiadásnemen kell elszámolnia az önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Munkatársunk kötelező mérlegképes továbbképzésen vett részt Budapesten. Utazását a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rend. 7. § (1) bekezdésében meghatározott 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével oldotta meg. Kérdésünk, hogy az intézmény a kedvezményes menetjegy árát elszámolhatja-e a dolgozónak belföldi kiküldetésként (kiküldetési rendelvény alapján, a menetjegy csatolásával)?