12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények
Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Ezen egység részét képezi többek között a pénzügyi-számviteli csoport, melynek élén csoportvezető áll. A pénzügyi-számviteli csoport vezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni az Ávr. 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak?
2. cikk / 12 Kötelezettségvállalás, utalványozás
Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
3. cikk / 12 Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság
Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
4. cikk / 12 Beszámoló aláírására jogosultság
Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?
5. cikk / 12 Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma
Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
6. cikk / 12 Gazdasági vezetők képesítési követelménye
Kérdés: Az új Ámr. [292/2009. (XII. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépésével változott-e 2010-től a gazdasági vezetők képesítési követelménye a régi Ámr. szabályaihoz képest?
7. cikk / 12 Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmény
Kérdés: A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18/B. §-a értelmezéséhez kérem segítségüket. Városi önkormányzat költségvetési szervénél alkalmazható-e gazdasági vezetőként olyan személy, aki pénzügyi és számviteli főiskolán végzett (1994. belkereskedelmi szak), és regisztrált mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakterületen, mert a jelzett főiskolai szakkal oda regisztrálták)? A fenti (számviteli főiskolai) végzettség megfelel-e a (1) bekezdésben rögzített, pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú végzettségnek, vagy meg kell szereznie az államháztartási szakos mérlegképes könyvelő végzettséget is? A fenti végzettség községi önkormányzat költségvetési szervénél megfelelő a gazdasági vezetői feladatok ellátásához?
8. cikk / 12 Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től
Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
9. cikk / 12 Gazdasági vezető képesítési követelménye
Kérdés: Az Ámr. 18/B. § alapján pénzügy szakirányos egyetemi szintű közgazdász diploma és vállalkozói szakos mérlegképes regisztráció mellett szükséges-e az államháztartási szakirányos mérlegképes végzettséget is megszereznie a gazdasági vezetőknek?
10. cikk / 12 Iskola gazdasági vezetője illetményének megállapítása 2009-től, változó képesítési követelmények
Kérdés: Egy önállóan gazdálkodó, állami általános iskola kinevezett gazdasági vezetője vagyok, felsőfokú mérlegképes könyvelői képesítéssel "E" fizetési osztályban. Magasabb vezetői munkakörnek számít-e esetemben a munkaköröm, vagy csak vezetői munkakörnek? A 2009-es Kjt.-módosítás szerint kinevezett vezetőként kevesebb lenne a bérem, mint 2008. 12. 31-én. Ebben az esetben marad a régi bérem. Mikor számíthatok fizetésnövekedésre, ha a fokozatokhoz tartozó soros lépések már nem vonatkoznak rám?