Tervezett, de meg nem valósult beruházás áfája

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve hogy a kérdésben foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés megkötésével a társaság biztosítani kívánta a terület feletti rendelkezési jogát annak érdekében, hogy a beruházás vonatkozásában felmerült alternatívák megvalósíthatók legyenek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetőt terheli.A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.Vagyonkezelő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Közérdekű adat kiadása

Kérdés: A közérdekű adatokról készített másolat kiadása díjának helyes áfakezelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el akkor az önkormányzat, ha a közérdekű adatok kiadásakor áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásként kezeli az ügyletet, és arról számlát ad, nem pedig áfa hatályán kívüli ügyletként, a közhatalmi tevékenységre tekintettel? Helyes-e az, ha az ügyintéző munkabérét, illetőleg annak közterheit tekinti a szolgáltatás ellenértékének?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1959. évi IV.törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárértvaló felelősségre vonatkozó rendelkezései (349. §) alkalmazandók, vagykárokozás esetében lennének alkalmazandók. E feltétel fennállása ajoggyakorlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

2005-ben adott előleg, 2006-ban kibocsátott végszámla

Kérdés: 2006. január 1-jétől az általános adómérték 25%-ról 20%-ra csökken. Hogyan kell kibocsátani a végszámlát? Mi a teendő, ha az eladó 2005-ben kér előleget, és az előleg a teljes ellenértéket takarja? Hogyan kell (milyen adómértékkel) kibocsátani az előlegszámlát, valamint a végszámlát? Helyes-e az a megoldás, miszerint a végszámlán a teljes ellenértékre 20%-os kulcsot számolunk rá?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Fontos,hogy mindig az az adómérték irányadó, amely a teljesítés időpontjában hatályos(kivételt jelenthetnek az átmeneti rendelkezések), tehát a 2005-ben átvett(jóváírt) előleg tekintetében a 25%-os adómérték.A félreértés leginkább azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Ingatlanértékesítés bizonylatai

Kérdés: Ingatlan értékesítése esetén mikor kell számlát kibocsátani: a birtokba adás napján, vagy a tulajdonátruházás időpontjában? Mit kell kibocsátani, ha a pénzösszeget előre vagy később több részletbe fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontban meghatározott termékértékesítés teljesítésének időpontja aza nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésrejogosultságot szerez, illetve – ha az korábban történik – a terméket birtokbaveszi. Az Áfa-tv. 43. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Közüzemi díj továbbszámlázása 2003. január 1-jétől

Kérdés: Költségvetési szervként az épületünkben lévő, almérővel nem rendelkező másik adóalanynak közüzemi díjat továbbszámlázunk. Jól gondoljuk-e, hogy 2003-tól nem számlázhatjuk a részkifizetés esedékességét teljesítési időpontként feltüntetve, folyamatosan teljesített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol a jogviszony jellegéből következik a szolgáltató állandó rendelkezésre állása. E tevékenységek az Áfa-tv. 16. § (6) bekezdése szerint továbbra is a részkifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Bérleti díj számlázása 2003. január 1-jétől

Kérdés: Helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. módosítását, ha úgy vélem, hogy 2003-tól a bérleti díjat nem lehet a részfizetés esedékességéhez kötődően számlázni. Mi a teendő?Intézményünk karbantartó műhelye külsősöknek átalánydíj fejében szolgáltat. Hogyan kell számláznunk és áfát fizetnünk 2003-ban?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolási időszak utolsó napja, de legkésőbb a teljesítésre kötelezett adóalany adómegállapítási időszakának utolsó napja.A rendelkezés tehát a szolgáltatások, értékesítések két típusát öleli fel:a) amikor a felek a teljesített termékértékesítésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.