Önkormányzati tulajdon

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...kötötte meg a szolgáltatási szerződést, és a számlák az önkormányzat nevére kerültek kiállításra. A költségvetésben a rezsikiadások megtervezése is – helyesen – az önkormányzatnál történik.Ezáltal a polgármesteri hivatal nem fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Iskolai étkeztetés

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.
Részlet a válaszából: […] ...létrejött szolgáltatás tekintetében az adólevonásijog gyakorlása vonatkozásában alapvető jelentőséggel bír annak megítélése, hogya rezsiköltséget milyen támogatásból finanszírozza az adóalany. A kérdés etekintetben nem ad egyértelmű támpontot, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Közüzemi költségek továbbszámlázása épület bérbeadása esetén

Kérdés: Intézményünk egyik épületének egy részét bérbe adjuk. Nevünkre jönnek a közüzemi számlák, a másik intézménynek továbbszámlázzuk megállapodás alapján a rezsit. Almérő nincs felszerelve, így alapterületen alapul a továbbszámlázott költség. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni a közüzemi költséget? Ha adókötelesen számlázzuk tovább, levonhatjuk-e teljes összegben a bejövő számla áfatartalmát, vagy csak az arányosítás szerint?
Részlet a válaszából: […] Az a költségvetési szerv, amelyiknek a nevére jönnek a közüzemi számlák, és azokat továbbszámlázza mint a szolgáltatást saját nevében, de más javára megrendelő, az Áfa-tv. 8 § (4) bekezdése szerint szolgáltatásközvetítőnek minősül. Ez esetben csak akkor lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.