3 talált cikk az étkeztetés , munkavállaló , ellenérték , saját konyha kifejezésre

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).