11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása
Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
2. cikk / 11 Költségvetési szerv tulajdonában álló busz üzemeltetése, bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
3. cikk / 11 Hivatali személygépkocsi futásának nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzat vezető tisztségviselőjének kötelező-e útnyilvántartást vezetnie az általa használt önkormányzati tulajdonban lévő személygépkocsi futásáról akkor, ha a járműre egyébként a cégautóadó megfizetésre kerül?
4. cikk / 11 Mezőgazdasági erőgép üzemanyag-fogyasztásának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy rendszámos, használt kistraktort. Az értékesítő cég által rendelkezésünkre bocsátott dokumentum nem tartalmaz az erőgép fogyasztási normájával kapcsolatos adatot. A traktorhoz tartozik egy tolólap, melyet a külterületi utak talajegyengetéséhez vesszük igénybe, illetve személygépkocsi-utánfutó vontatására használjuk üresen és rakottan egyaránt. Hogyan állapítsuk meg a fogyasztási normát? Egy szakember azt ajánlotta, hogy tapasztalati adatok alapján saját magunk, mégpedig órára vetítve, tolólapozásra, az utánfutó üres és rakott vontatására vonatkozóan. A mért fogyasztást jegyzőkönyvben rögzítsük, legyen aláíratva a polgármesterrel, és a továbbiakban ez a dokumentum szolgál a fogyasztási norma alátámasztására. Elfogadható-e ez a megoldás, vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint kell eljárni? Ebben az esetben ki állapítja meg a területi kategóriát?
5. cikk / 11 Gépjárművek üzemanyag- felhasználásának elszámolása – városban és földúton történő vegyes üzemeltetés
Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?
6. cikk / 11 Cégautóadó
Kérdés: Önkormányzatunk – üzemeltetésre – személygépkocsikat adott át többségi tulajdonú gazdasági társaságainak. A személygépkocsik – hatósági nyilvántartás szerinti – tulajdonosa az önkormányzat. A személygépkocsik után ki kötelezett a cégautóadó megfizetésére (önkormányzat vagy a gazdasági társaságok)?
7. cikk / 11 Cégautóadó-fizetési kötelezettség az intézmény tulajdonában álló, kizárólag hivatali utakra használt személygépkocsik vonatkozásában
Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni az olyan autók után, amit csak hivatali utakra használ intézményünk, és menetlevelet vezetünk? Ha kell fizetni, akkor kötelező-e a menetlevél vezetése? Kérem a jogszabályhelyi megjelölését is!
8. cikk / 11 Cégautóadó-fizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunknál 2009. február 1-jétől falugondnoki szolgálat működik. A falugondnoki autóbusz után terheli-e az önkormányzatot cégautóadó-fizetési kötelezettség?
9. cikk / 11 Tehergépkocsi és cégautóadó
Kérdés: Ha egy munkavállaló havi 3000 km után kap gépjármű-költségtérítést a munkáltatójától azért, mert munkája során a saját autóját, tehergépkocsiját használja, akkor kell-e neki cégautóadót fizetnie? Ha igen, akkor mennyit és milyen formában? A munkavállaló jelenleg tehergépkocsi-menetlevelet és útnyilvántartást vezet, amely lefedi a havi 3000 km-t. Ezeken kívül még milyen nyilvántartást kell vezetnie?
10. cikk / 11 Németországból vásárolt személygépkocsi áfájának elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?