6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája
Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
2. cikk / 6 Funkciókód – szünidei gyermekétkeztetés
Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
3. cikk / 6 Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására adott támogatás áfája
Kérdés: A Vgtv. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján városunk önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, melyben az önkormányzat megrendeli, a közszolgáltató pedig elvállalja az önkormányzat közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ingatlantulajdonostól történő begyűjtésének, elszállításának és elhelyezésének közszolgáltatási feladatait. A Vgtv. 44/D. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetnie. A közszolgáltatási díj meghatározása a Vgtv. 44/D. §-ának (2) bekezdése alapján történik. A díj mértékéről az önkormányzat rendeletet alkot. A közszolgáltatás ellátására az állam költségvetési támogatást ad az önkormányzatnak a Költségvetési tv. 2. mellékletének I. 2. pontjában részletezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására. A támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után illeti meg az önkormányzatot. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzat a költségvetési támogatás figyelembevételével, annak összegével csökkentve állapítja meg a közszolgáltatási díjat. A közszolgáltató ezt az állami támogatással csökkentett összeget számlázza a szolgáltatást igénybe vevő lakosság felé. A tényleges díj és a lakosság által megfizetett, támogatással csökkentett összeg különbözetét az önkormányzat megfizeti (átadja) a közszolgáltatónak. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az így megtérített különbözet az Áfa-tv. hatályán kívül eső támogatásként, vagy az Áfa-tv. 65. §-a alapján a szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásoló adóköteles szolgáltatásként kezelendő-e?
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, melyben az önkormányzat megrendeli, a közszolgáltató pedig elvállalja az önkormányzat közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ingatlantulajdonostól történő begyűjtésének, elszállításának és elhelyezésének közszolgáltatási feladatait. A Vgtv. 44/D. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetnie. A közszolgáltatási díj meghatározása a Vgtv. 44/D. §-ának (2) bekezdése alapján történik. A díj mértékéről az önkormányzat rendeletet alkot. A közszolgáltatás ellátására az állam költségvetési támogatást ad az önkormányzatnak a Költségvetési tv. 2. mellékletének I. 2. pontjában részletezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására. A támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után illeti meg az önkormányzatot. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzat a költségvetési támogatás figyelembevételével, annak összegével csökkentve állapítja meg a közszolgáltatási díjat. A közszolgáltató ezt az állami támogatással csökkentett összeget számlázza a szolgáltatást igénybe vevő lakosság felé. A tényleges díj és a lakosság által megfizetett, támogatással csökkentett összeg különbözetét az önkormányzat megfizeti (átadja) a közszolgáltatónak. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az így megtérített különbözet az Áfa-tv. hatályán kívül eső támogatásként, vagy az Áfa-tv. 65. §-a alapján a szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásoló adóköteles szolgáltatásként kezelendő-e?
4. cikk / 6 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
5. cikk / 6 Beruházás szállítói finanszírozása
Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzsment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb kiadási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb kiadási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
6. cikk / 6 Iskolatejprogram szállítói finanszírozása
Kérdés: Önkormányzatunk 2013-ban részt vesz az iskolatejprogramban. Az általános iskola tanulóira vonatkozóan 100%-os iskolatej-támogatásban részesülünk. A szállító vállalta a támogatás előfinanszírozását, így a támogatási szerződést is a szállító kötötte az MVH-val, illetve a támogatás lehívását is a cég végzi. A támogatási időszakokhoz igazodóan az önkormányzat nevére kiállított számlát kapunk a szállítótól, amely pénzügyi teljesítést nem igényel, azonban azt le kellene könyvelni. Ebben az esetben, amikor a támogatást nem az önkormányzat kapja közvetlenül, hanem a szállító, mi alapján könyvelhető le az önkormányzatnál a számla, annak pénzügyi rendezése, mint kiadás és bevétel? Sem a 2013. évi óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet, sem az MVH honlapján fellelhető útmutatók erről szóló szabályozást nem tartalmaznak. A szállítótól nincs információ az adott számlához kapcsolódó támogatás megérkezéséről sem. Milyen dokumentum alapján könyvelhető a számla, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak ehhez a gazdasági eseményhez?
