7 talált cikk a számla javítása , számlázás szabályai kifejezésre címkeként hozzárendelve

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. 2014-ben szolgáltatást végzett az önkormányzat részére. A számlát a teljesítést követően kiállította teljesítésigazolás birtokában, az áfa befizetésre került. Az önkormányzat a számlát "elfektette", majd hosszas levelezést követően 2020-ban jelezte, hogy a polgármesteri hivatal részére és adószámára kell a számlát elkészíteni. Véleményünk szerint a számlahelyesbítés szabályai szerint kell eljárni, a polgármesteri hivatal pedig a számla sztornírozásához, új számla kiállításához ragaszkodik 2020-ban. A szabályos teljesítésigazolás birtokában a beszámolók is a helyes adatot tartalmazzák.
Mi a teendő, sztornírozható-e az eredeti számla, illetve kiállítható-e 2020-ban 2014. évi teljesítéssel új számla, vagy az általunk javasolt számlahelyesbítéssel oldható meg?

Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Kérdésünk az alábbi: Számla javítása milyen módon történhet, ha olyan adatokról van szó, amelyek nem módosítják a számla végösszegét és adótartalmát (pl.: vevő adatai, teljesítés időpontja, fizetési határidő dátuma, megnevezés) kézzel kiállított és gépi számla esetében?

Kérdés: A számlán a teljesítési időpont téves megjelölése miatt annak kijavítása szabályos-e, ha az összes eredeti számlára felvezetésre kerül a javítás, illetve ennek lehetősége szerint az milyen módon szabályszerű? A számla kibocsátójának (szövetkezet) átalakulása (kft.) problémát okoz a számla sztornózásában és új számla kiadásában, mint kijavításban?

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat. 2009 februárjában az Áfa-tv. 58. §-ának megfelelően az egész éves bérleti díjat leszámláztunk egyes bérlőinknek, akik azt a számlán megjelölt teljesítési időpontban megfizették. Az egyes adótörvények módosításáról szóló átmeneti szabályt nem egészen értjük. Értelmezésünk szerint 2009. június 1-jén módosító számlát kell kiállítanunk az adókulcs változása miatt. Kérjük szíves szakmai segítségüket abban, hogy hogyan kell helyesen elvégeznünk a számla helyesbítését! Egyáltalán jól értelmezzük a módosítás átmeneti szabályozását?