225 cikk rendezése:
1. cikk / 225 Szellemi termékek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
2. cikk / 225 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.
3. cikk / 225 Közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot ellátó társaság adózása
Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompen-zálásban részesít az önkormányzat. Tehát mind-egyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?
4. cikk / 225 Főzőkonyha felújításának áfája
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június-szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?
5. cikk / 225 Védőnői épület rezsijének továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatunk a védőnői feladat ellátását törvény szerint köteles volt átadni a megyei kórháznak. A védőnői épület ingyenesen került átadásra, mert az ingatlan teljes egészében szükséges a közfeladat ellátásához. Bérleti díj így nincs, azonban a rezsiköltségeket az önkormányzat fizeti, melyet továbbszámláz az átvevő intézménynek. Helyes-e, ha a gáz-, víz-, áramszámlát áfamentesen számlázzuk tovább? Illetve az internetszolgáltatás (5% áfás) számlákat és a védőnők által használt szoftverszolgáltatás díját (27% áfás) is tovább kell számlázni? Ezeket milyen áfával szükséges számlázni, és mi az áfa alapja ebben az esetben? Az önkormányzatunk áfás, de a bérleti díj tekintetében nincs bejelentkezve áfásnak a NAV rendszerébe. Amennyiben áfásan szükséges számláznunk az internetszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást, ezek áfája levonásba helyezhető-e?
6. cikk / 225 Energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?
7. cikk / 225 Ipari park kialakításával kapcsolatos adózás
Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?
8. cikk / 225 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?
9. cikk / 225 Sportöltöző felújítása
Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).
10. cikk / 225 Közbeszerzési díj továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk több telephelyén az épületeinkben számos büfének biztosít bérleményt áfamentesen (nem tettük áfakötelessé az ingatlan-bérbeadást). Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. Vannak bérlőink, ahol almérő alapján pontos fogyasztás alapján számlázunk közüzemi díjat, és vannak olyan bérlők, ahol területhasználati arányszám alapján tudjuk továbbszámlázni a közüzemi díjakat szerződés alapján. A közüzemi számláink közbeszerzési díjat is tartalmaznak. A közbeszerzési díjat továbbszámlázhatjuk-e a bérlőknek, ha igen, milyen feltételekkel?
