Egyetemi pályafelújítás

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)
Részlet a válaszából: […] ...szükséges lehet az MNV Zrt.-vel a vagyonkezelői szerződés módosítása is, mert a pálya értéke megnövekedik.Amennyiben a beruházási számlák az egyesület nevére szólnak, akkor az egyesületnek idegen tulajdonon végzett beruházásként kell kezelnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Rovatrend

Kérdés: Az önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat önkormányzati ösztöndíjrészét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére utalja át. Helyes-e a K506 rovat használata (ebből: központi költségvetési szervek) az önkormányzatnál? Elszámolható-e a kiadás a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímmel szemben? Milyen kormányzati funkción kell megjeleníteni a kiadást?
Részlet a válaszából: […] ...a megyei önkormányzatok által az ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szervezet kezelésében levő számlára félévente, egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente, egy összegben, a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Munkavállalók közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermekeinek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabály, ha a munkáltató a nevére szóló tankönyvek, taneszközök vásárlásáról szóló számla ellenértékét téríti meg, még akkor sem, ha a támogatás egyebekben megfelel a törvényi feltételeknek. Ekkor, illetve abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Maradvány elszámolása

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.
Részlet a válaszából: […] ...igénybevétele rovaton a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 9. §-ának (3) bekezdése alapján megnyitott 3211, 3213, 322-323 és a 33. számlacsoport – a rövid lejáratú betéteket nem tartalmazó – könyvviteli számlái összevont egyenlegének a 3651-3654, 3656-3657, 366...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] ...számlát az Áfa-tv. értelmében a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére kell kiállítani. A gyermekétkeztetés esetén az igénybevevő a gyermek, így az ő nevére kell kiállítani a számlát. Nincs akadálya annak, hogy a szolgáltatást élvező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...bírságok összegének 30%-a az illetékes településiönkormányzatot illeti meg. Az önkormányzati költségvetési elszámolási számláravagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságbólszármazó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.