101 cikk rendezése:
11. cikk / 101 Zarándokturista-pihenőhelyek kialakítása támogatásból
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os felhalmozási célú vissza nem térítendő célzott pénzügyi támogatást nyert infrastrukturális fejlesztésre. A beruházás megvalósításához több település önkormányzatával konzorciumi megállapodást kötött, és mint konzorciumvezető bonyolítja le az építtetést. A projekt keretében komplex zarándokturista--pihenőhelyek kialakítása és egyéb fejlesztések kerülnek megvalósításra. A konzorciumi megállapodás alapján a beruházás megvalósulását követően az építtető a beruházás könyv szerinti értékét térítésmentesen adja át a tulajdonos önkormányzatok részére. Mi a helyes könyvelési folyamat, szükséges-e az átadás előtt az aktiválást elvégezni?
12. cikk / 101 Az általános forgalmi adó elszámolása
Kérdés: Egy költségvetési intézmény negyedéves áfabevalló. Az év végi beszámolóban a IV. negyedéves áfabevallás adatait a megfelelő mérlegsorokon mutatja-e ki az intézmény, mely általában a IV. negyedévben visszaigénylő pozícióban van, ez az alábbiak szerint alakul a bevallásban):
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
- levonható áfa összege: 500 ezer forint,
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
- levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
- levonható áfa összege: 500 ezer forint,
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
- levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)
13. cikk / 101 Étkezési térítési díjak kezelése
Kérdés: A településen lévő iskolában – a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján – az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?
14. cikk / 101 Vagyonkezelés
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?
15. cikk / 101 A 3657. és 3662. főkönyvi számlák javítása
Kérdés: A 3657. főkönyvi számokon az intézmények esetében Tartozik oldalon, az önkormányzat esetében Követel oldalon nyilvántartott egyenlegek találhatóak, melyek az előző évek könyvelési hibáit tartalmazzák, ezeket nem tudjuk, hogyan kell helyesen javítani. Ugyanez a helyzet a 3662. főkönyvi szám Tartozik egyenlegeivel is. Kérjük, adjanak részletes útmutatást a helyes javítási szabályokra, szükséges javítási lépésekre!
16. cikk / 101 "Babakelengye"-utalvány
Kérdés: Egy képviselő-testületi határozat alapján az újszülöttek szüleinek "Babakelengye"-utalványt szeretne juttatni az önkormányzat a szociá-lis kerete terhére, amit a helyi gyógyszertárban lehetne beváltani, kimondottan az újszülöttnek szükséges árukra. Annak érdekében, hogy a költés valóban arra történjen, amire a képviselő--testület azt meghatározta, nem kívánják a szociális támogatás összegét készpénzben kifizetni. Az önkormányzat a gyógyszertárral megállapodást kötne az utalvány befogadására. Amikor az utalványt a gyógyszertártól névértékben visszavásárolja az önkormányzat, akkor kerülne annak értéke elszámolásra a szociális kiadás terhére. A kifizetés bizonylata az utalvány lenne. Van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy egy szigorú szám-adás alá vont utalványt bocsásson ki?
17. cikk / 101 Beszedett térítési díjak kezelése
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, házipénztárt működtetünk, pénzkezelő, pénzbeszedő helyünk nincs. A dolgozók és a külsős személyek által igénybe vett intézményi étkezést az élelmezésvezető készpénzfizetési számla ellenében szedi be. Egy alkalommal akár 50 000-150 000 forint közötti összeget is beszed. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az így beszedett étkezési térítési díjakat nem futtatjuk keresztül (nem vételezzük be) az intézmény házipénztárán, hanem egy összegben, rögtön az intézmény bankszámlájára fizetjük be?
18. cikk / 101 Előlegfizetés szabályai
Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
19. cikk / 101 Közhatalmi bevételek
Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
20. cikk / 101 Sportpark létesítése
Kérdés: Önkormányzatunk "B" típusú sportpark létesítésére nyert pályázatot. Az építmény kivitelezését a vállalkozási szerződés és az együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Sportközpont intézte, tehát a számla is az ő nevére szólt. Az építmény elkészült, megküldték részünkre a számlamásolatot és az aktiválandó értéket. Az önkormányzatunk semmiféle támogatási szerződéssel nem rendelkezik, ami kimondaná, hogy ténylegesen milyen összeget nyert a pályázat keretein belül, nem mi fizettük a kivitelezői számlát, mivel nem közvetlenül közöttünk és a kivitelező között jött létre a szerződés. Önkormányzatunknak tehát ez idáig semmilyen könyvelése nem volt ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Milyen könyvelési feladata van az önkormányzatnak ezzel a pályázattal összefüggésben? Kell-e támogatást könyvelni, vagy elegendő csak az elkészült építmény aktiválása? Az aktiválás milyen könyvelési tételekkel valósulhat meg?
