Magáncélú telefon- és internethasználat

Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás

Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kft. által a visszatartott 70% terhére vásárolt eszközöket az önkormányzat a követelésbe beszámítja, tehát a számla részben beszámítással, részben pénzeszközzel lesz kiegyenlítve. A kft. az így megvásárolt eszközökről számlát állít ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Intézményvezető fejlesztői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati fenntartású óvodában mint nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak jogállására 2023. december 31-ig a Kjt., az Nkt. és a 326/2013. Korm. rendelet szabályai voltak az irányadók. Az intézményvezetővel szemben támasztott követelmények szerint többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...az átadott kötelezettségeket az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, az alapítás napjával adja át.(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása

Kérdés:

Az egyik vízmű zrt. által korábban beszedett közműfejlesztési hozzájárulás egy részét a cég nem költötte el a hálózat fejlesztésére. Megállapodás szerint ezt az összeget átadnák az érintett önkormányzatnak, amelyből az önkormányzat hajtana végre fejlesztéseket. Az átutalt összeget az önkormányzat végleges pénzeszközátvétel címén könyvelné. A 2023 áprilisában kelt megállapodás ellenére a zrt. a mai napig nem fizetett, az önkormányzat reklamációjára az alábbi javaslatot tették:
"A pénzügyi osztályunk a következő megoldási javaslatot tette a felmerülő könyveléstechnikai kérdések kezelésére. Kérjük az önkormányzatot, hogy szíveskedjen két db áfás számlát kiállítani ivóvízre és szennyvízre, melyek jogcíme: pénzeszköz átadás; a hivatkozásban pedig szíveskedjenek feltüntetni az elszámolólevél: iktatószámát: .../2023, valamint tárgyát: önkormányzati tulajdonú vízi közművek 2022. évi használati díjának és közműfejlesztési hozzájárulásának elszámolása.
A rendelkezésemre álló információk szerint a számlák beérkezését követően társaságunk elutalja az .../2023 számú elszámoló levélben feltüntetett még el nem utalt összegeket."
Véleményük szerint ez megoldható így? Az önkormányzat bizonytalan, hogy egyáltalán van-e joguk bármit számlázni.

Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. szerint adót kell fizetni a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után. A számlaadási kötelezettség is a szolgáltatásnyújtásra, termékértékesítésre terjed ki. Nem számít adóalapnak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Önkormányzatok által közösen beszerzett tárgyi eszköz megvásárlása, nyilvántartása, térítésmentes átadása

Kérdés: Több önkormányzat közösen megállapodott arról, hogy a rendőrség feladatainak ellátását közösen beszerzett tárgyi eszközzel kívánják segíteni úgy, hogy minden önkormányzat a saját anyagi lehetőségeihez képest hozzájárul az eszközbeszerzéshez. Az önkormányzatok megbíztak maguk közül egy önkormányzatot, hogy az eszköz beszerzésével és a rendőrség részére történő átadással kapcsolatos feladatokat lássa el. A rendőrségnek történő átadás jogcíme kölcsönhaszon-szerződés alapján ingyenes használatba adás. A beszerzés úgy történne, hogy az önkormányzatok között létrejött megállapodás alapján minden önkormányzat átutalja a felajánlott összeget a beszerzéssel megbízott önkormányzat számlájára, amely az összegyűlt "támogatás" terhére megvásárolja az eszközt. A számla a megbízott önkormányzat nevére szólna, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban nem kivitelezhető, hogy kb. 2-3 millió forint értékű eszköz beszerzési árát 15-20 önkormányzat nevére megbontsa az eladó.
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szt., illetve az Áhsz. az ingatlanok kivételével nem tartalmaz előírást a tulajdoni hányadok önálló eszközként történő nyilvántartásba vételére, így az ingatlannak nem minősülő közösen beszerzett eszközt csak az egyik önkormányzat aktiválhatja a teljes bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató napidíjat nem fizet a munkavállalónak a képzés idejére, hanem vállalja, hogy az étkezést a munkáltató nevére szóló számla alapján megtéríti, akkor ez a juttatás – mint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés – az Szja-tv. 70. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] ...alacsony értékre csökken.Főszabály szerint tehát az elengedett összeg nem része az adó alapjának. A gazdasági eseményről a számlát a teljesítéskor kell kibocsátani. Az engedmény összege a teljesítéskor már ismert, az azonnali engedmény esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell számfejteni.Az elszámolás alapja a munkáltató nevére kiállított számla vagy a hallgatói szerződés. A munkavállalót 15% személyi jövedelemadó, 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
9