9 talált cikk a jogcím , követelés , előleg , számla kifejezésre

Kérdés:

Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 “Komplex energetikai fejlesztés”, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 “a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése” elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: - A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?