6 talált cikk a per , részlet , szerződés , számla kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság építési, építési-szerelési szolgáltatások nyújtásával, komplett ingatlanberuházások generálkivitelezésével foglalkozik fővállalkozóként. A társaság tranzakciói jellemzően belföldi fordított adózás alá esnek. A generálkivitelezési projektek közül a 191/2009. Korm. rendelet alapján több esetben is kötelező építtetői fedezetkezelő bevonása. A társaság többnyire olyan projektekben vesz részt, amelyek több hónapig elhúzódó beruházások. A felek az építési-szerelési munkák ellenértékeként egy fix összeget határoznak meg, amelyet a megrendelő az építési periódus alatt több részletben – egy meghatározott fizetési ütemterv szerint – térít meg a társaság által kiállított előlegbekérők, illetve számlák alapján. A kormányrendelet értelmében [7. § (2) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] – fedezetkezelő bevonása során – a kifizetéseket a fedezetkezelő a teljesítésről (részteljesítésről) kiállított teljesítésigazolás alapján teljesíti. A kormányrendelet 12. §-a (2) bekezdésének l) pontja szerint "a vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-a (1) bekezdésében és 43. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása". A kormányrendelet 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy "az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére köteles – a (4) és (6) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével?- fizetési határidőn belül kifizetni". Bár az idézett rendelkezések csak teljesítés/részteljesítés esetén írják elő teljesítésigazolás kiállítását, a gyakorlatban a fedezetkezelők minden pénzügyi teljesítés tekintetében – így előlegek esetén is – valamilyen alátámasztó dokumentációt várnak el a felektől a tekintetben, hogy a kivitelezés a szerződés szerint halad. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetési konstrukciók esetében nem történik teljesítés/részteljesítés, ezért teljesítésigazolás sem kerülhet kiállításra. Áthidaló megoldásként a gyakorlatban a felek egy úgynevezett "confirmation of payment" (a továbbiakban: igazolás) dokumentum kiállításában egyeztek meg, melyet a társaság állít ki, és a műszaki ellenőr írja alá. Az igazolás kiállítására azon okból kerül sor, hogy a felek írásos bizonylatban rögzítsék az előlegszámla kiállíthatóságának tényét, azaz hogy szerződésszerűen haladnak az építési munkálatok. Amennyiben a felek előlegfizetésben állapodnak meg, a felek az igazolást nem teljesítésigazolásként értelmezik, és az igazolást a fedezetkezelői online rendszerben sem tüntetik fel. Azon építési projektek kapcsán, amelyben fedezetkezelő is bevonásra kerül, befolyásolja-e a fenti, a műszaki ellenőr által aláírt igazolás a felek által előlegként megállapodott és értelmezett kifizetések előlegkénti kezelését?

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?

Kérdés: Operatív lízing alapján beszerzett hardvereszközökről (futamidő: 36 hónap) megérkezett az első periódus számlája (12 hónapra). A teljes futamidő alatt még kétszer érkezik számla. Hogyan kell az operatív lízing fizetendő részleteit szabályosan könyvelni és a hardvereszközöket nyilvántartani?

Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?