9 talált cikk a szállítók , költségvetés , beszerzés , számla kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat és saját tulajdonú kft.-je ingatlant cserél. A két ingatlan nettó értéke azonos, az önkormányzat ingatlanértékesítése egyenes áfás, a kft. ingatlanértékesítése azonban fordított adós. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 12 700 000 forintot számláz a kft. részére, a kft. viszont 10 000 000 forintot számláz, mert a 2 700 000 forint áfát az önkormányzatnak a NAV felé kell fizetnie, nem a kft.-nek. Az önkormányzatnál és a kft.-nél hogyan tudjuk elszámolni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?

Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása - közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. - funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák - ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból - K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal – az önálló intézmény adószámával – rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.

Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?

Kérdés: Az üres CD-ket, illetve flopikat melyik 54-es főkönyvi számlára kell könyvelni? A beszámoló 59-es űrlapján a szállítókat meg kell-e bontani többek között termékvásárlással, illetve szolgáltatással kapcsolatosan? Mi a termék, az, amit az 54-es számlákra könyvelünk, vagy az, aminek vámtarifaszáma van (pl. ásványvíz, ami termék, de reprezentációra könyveljük)?

Kérdés: Több, részben önálló költségvetési intézmény gazdasági feladatait (számlázását is) a polgármesteri hivatal vagy a GESZ látja el. Az intézmények közötti szolgáltatások (étkezés, karbantartás) számlázása megengedhető-e, és kell-e áfát fizetni a szolgáltatások után?