15 talált cikk a teljesítés helye , megállapodás , számla kifejezésre

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?

Kérdés: Egy képviselő-testületi határozat alapján az újszülöttek szüleinek "Babakelengye"-utalványt szeretne juttatni az önkormányzat a szociá-lis kerete terhére, amit a helyi gyógyszertárban lehetne beváltani, kimondottan az újszülöttnek szükséges árukra. Annak érdekében, hogy a költés valóban arra történjen, amire a képviselő--testület azt meghatározta, nem kívánják a szociális támogatás összegét készpénzben kifizetni. Az önkormányzat a gyógyszertárral megállapodást kötne az utalvány befogadására. Amikor az utalványt a gyógyszertártól névértékben visszavásárolja az önkormányzat, akkor kerülne annak értéke elszámolásra a szociális kiadás terhére. A kifizetés bizonylata az utalvány lenne. Van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy egy szigorú szám-adás alá vont utalványt bocsásson ki?

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?

Kérdés: Egy társaság üzemanyag-kiszolgálási (beszerzési és értékesítési) tevékenységet végez. A jelenlegi gyakorlat az, hogy áfa szempontjából a légitársaságok felé az úti cél a meghatározó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az üzemanyag-kiszolgálási bizonylaton a "Hová" rovatba nem magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfamentesen, amennyiben magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfával növelten történik a számlázás. Ezt a bizonylatot a pilóta aláírja, neve nyomtatott betűvel is rákerül a dokumentumra. A fent vázolt tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik az üzemanyag értékesítése és kiszolgálása során. Ebből adódóan a termék/szolgáltatás értékesítése után keletkezik-e fizetendő áfa, esetleg az ügylet mentes az áfa alól, vagy az áfa hatályán kívül esik?
További kérdéseink:
- A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
- A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
- Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany vagyok, és két kérdésem volna az alanyi mentesség értékhatárába számító tételekkel kapcsolatban.
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság egy indiai központú cégcsoport leányvállalataként működik Magyarországon. A társaság és az indiai anyavállalat között létrejött szerződés értelmében az anyavállalat egy szolgáltatáscsomag keretein belül összetett vezetői tanácsadási, illetve a cégvezetés különböző területeihez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokat (ún. menedzsmentszolgáltatást) fog nyújtani a társaság részére. A?menedzsmentszolgáltatások kapcsán az anyavállalat a szerződésben folyamatos rendelkezésre állást vállal a társaság felé, amely lehetővé teszi a társaság számára az anyavállalat szolgáltatásai-nak azonnali igénybevételét és a menedzsmentszolgáltatások körébe tartozó kérdések azonnali egyeztetését. A nyújtott szolgáltatások ellenértéke átalánydíjas alapon kerülne megállapításra, melyre az anyavállalat negyedévente lenne jogosult, az anyavállalatnál a menedzsmentszolgáltatások nyújtása kapcsán ténylegesen felmerült időráfordítások és nyújtott szolgáltatások számára tekintet nélkül. Azaz az anyavállalat abban az esetben is jogosult a megállapodásban foglalt átalánydíjra, ha az adott negyedévben egyáltalán nem történik szolgáltatásnyújtás, tekintettel arra, hogy az anyavállalat a szerződésben meghatározott menedzsmentszolgáltatások nyújtásán túl folyamatos rendelkezésre állást is vállalna a társaság felé. Az adminisztráció csökkentése érdekében a felek nem kívánnak az anyavállalat által ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról az egyes időszakok végén részletes dokumentációt vagy egyéb kimutatást készíteni. A?nyújtott szolgáltatások háttér-dokumentációját így a felek közötti szerződés jelentené, az ügylet teljesülését pedig az anyavállalat által negyedévente kibocsátott számlák igazolnák.
1. Az anyavállalat által kiszámlázott átalánydíj-szolgáltatás ellenértékének minősül abban az esetben is, ha az adott negyedévben az anyavállalat rendelkezésre állást biztosít, és nem nyújt tényleges szolgáltatást a társaság részére?
2. Jogosult-e a társaság adólevonási jogot gyakorolni az anyavállalattól befogadott átalánydíjas számlák után, függetlenül attól, hogy a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a felmerült munka-óra-ráfordításokról részletező dokumentáció, illetve kimutatás nem áll a társaság rendelkezésére?

Kérdés: 100 százalékos állami tulajdonban álló társaságunk alumíniumipari terméket vásárol Kazahsztánból, amelyet egy magyar vevője részére tovább is értékesít. Társaságunk ennek a láncügyletnek a középső tagja (HU1), a szállítás Kazahsztánból közvetlenül a végső magyar vevő (HU2) részére történik. A fuvarozást a kazah fél intézi. A termék Lengyelországban lép be az Európai Unióba, és külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt érkezik Magyarországra.
A termék szabadforgalomba helyezése belföldön történik. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban, amennyiben a felek megállapodása alapján a végső magyar vevő (HU2) kéri a termék szabadforgalomba helyezését Magyarországon, a középső magyar szereplő (HU1) számlázása a végső magyar vevő (HU2) részére az áfakötelezettség szempontjából hogyan alakul? Alkalmazható-e adómentesség erre az értékesítésre?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság – amely önkormányzatunk részére is gyakran szervez különféle rendezvényeket – egy prágai üzleti kiállításon, konferencián való részvételhez szükséges előkészületekkel, marketingfeladatokkal, valamint a konferencián a standok, marketinganyagok kialakításával és legyártásával bíz meg egy cseh társaságot. Milyen számlát kell kiállítania a cseh társaságnak a fent említett szolgáltatásnyújtásról:
- cseh áfával növelt számlát, mivel a kiállítás, konferencia helye Csehország, vagy
- a megrendelő székhelye határozza meg a teljesítés helyét, és így a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát a magyar társaság részére?
Egységes szabályozás van hatályban ezen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozóan az Európai Unió valamennyi tagállamában?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Cégünk, az ZX Kft. (továbbiakban: társaság) kiállítások kivitelezésével foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt, magyar és külföldi megrendelők részére. A külföldre kiszállítandó kiállítási installációhoz eszközöket is (pl. villanyszerelési anyagokat stb.) bérel a társaság, és külföldi helyszínen villanyszerelési munkát végeztet alvállalkozójával. Ebben az esetben áfás vagy áfa nélküli számlát fogadhatunk-e be? Amennyiben az alvállalkozó embert biztosít a külföldön végzett munkához, és a társaság repülőjegyet, szállást biztosít ennek az embernek, akkor van-e bejelentési kötelezettsége cégünknek? Hogyan számlázhatja le ezt a munkát az alvállalkozó? Együtt kell kezelni a bérlést és az ahhoz kapcsolódó külföldi munkavégzést, vagy külön kell bontani, és a számlát is annak megfelelően kell kiállítani? Olyan esetekben, ha az alvállalkozó önállóan végez külföldön standépítést a társaság részére, milyen számlát kell kiállítania, áfás vagy áfamentes számla a helyes?