0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök ésforgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.A számlaosztály számláit mindig a 0. számlaosztályon belüliellenszámlával kell megnyitni, és folyamatosan is így kell vezetni. Aszámlaosztály számlái és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Kötelezettségvállalások nyilvántartási kötelezettsége

Kérdés: Oktatási intézmény vagyunk. Éves, fenntartó által elfogadott, illetve jóváhagyott költségvetésből gazdálkodunk. Kiadásaink, bevételeink működésre kerülnek felhasználásra. Könyvelésünk az államháztartási törvény (Áht.) alapján kettős könyvvitel. Ez az alapja a beszámolók elkészítésének. Szükség van-e a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján egy analitikus nyilvántartás vezetésére kötelezettségvállaláshoz? Véleményünk szerint e rendelet 67. pontja szabályozza a kötelezettségvállalás dokumentumait. A költségvetési intézmények az elfogadott éves költségvetésüket előirányzat alapján a főkönyvi könyvelésben (TTG-program) rögzítik, amely minden havi zárás után adatot szolgáltat a költségvetés időarányos felhasználásáról. Fenti rendelet alapján kötelezővé tették egy kötelezettségvállalást nyilvántartó analitikus rendszer vezetését. Kérem szíves válaszukat, hogy a beszámoló alapját jelentő főkönyvi könyvelés mellett van-e jelentősége és szakmai alapja egy ugyanolyan módszerrel egy második kettős könyvelés vezetésére!
Részlet a válaszából: […] Megjegyezzük, hogy az államháztartás szervezeteikönyvvezetési kötelezettségének szabályait az Szt-vhr. 47. §-a rögzíti. AzSzt-vhr. arról is rendelkezik, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatbanmilyen nyilvántartást kell vezetni. Az Szt-vhr. 9. melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.