Kedvezményes étkeztetés miatti áfafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: 2015-ben hogyan kell helyesen lekönyvelni a kedvezményes étkeztetés miatti áfafizetési kötelezettséget, a költségvetési és a pénzügyi szám­vitelben?
Részlet a válaszából: […] ...lévén szó – amely a nemzeti vagyonba tartozó eszközök között nem jelenhet meg, így készletcsökkenés elszámolása sem lehetséges -, a számviteli nyilvántartásokban az ingyenes vagy kedvezményes részre jutó fizetendő áfának külön (alap nélküli) elszámolása jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Tartozás és követelés összevezetése

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, helyiséget bérel nálunk egy kft., mely szállít is az intézményünknek. Tartozás-követelés összevezetést alkalmazunk a vevő- és a szállítószámlákkal megállapodás alapján. Kérdésem az, hogy a szállítóállomány javítása érdekében az összevezetést elvégezhetem-e úgy, hogy a különbség kiegyenlítése csak később fog megtörténni? Tehát ha a vevő tartozik 50 Ft-tal, én tartozom neki 100 Ft-tal, összevezethetem-e április 30-val, mikor a különbség kiegyenlítése (50 Ft) csak május 9-én fog megtörténni?
Részlet a válaszából: […] Az azonos céggel, szervezettel egyidejűleg fennállókövetelés és kötelezettség összevezetése kizárólag pénzforgalomban és azonosösszegben (nullszaldós formában) lehetséges.Az összevezetéshez feltétlenül kell a másik féllel egymegállapodás, amely konkrétan tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Vásárlási utalvány formájában utólag kapott árengedmény

Kérdés: Intézményünk megállapodást kötött egy céggel, hogy a vásárlások forgalomnövekedései után időszakonként, utólag az árengedményt vásárlási utalvány formájában kapjuk meg. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani a kapott és levásárolt utalványt?
Részlet a válaszából: […] A könyvviteli elszámolásnál abból kell kiindulni, hogy azutólag kapott engedmény szokásos rendezése szerint – az adott esetben -pénzmozgás nincsen, a tranzakció számlában nem jelenik meg. Ezért azelszámolásoknál a pénzforgalom nélküli elszámolás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Fordított adózás elszámolása

Kérdés: A fordított adózással kapcsolatos kontírozást szeretném tudni, mikor könyvelem a számlán nem szereplő áfát teljesítésként? A bevallás során, vagy a számlával egyidejűleg "előírom" egy pénzforgalom nélküli számlával szemben?
Részlet a válaszából: […] A fordított adózás számviteli elszámolásánál a költségvetésiszerveknél a következők szerint kell eljárni:A költségvetési szervek a fordított adózással általábanvevői minőségükben találkoznak, de az eladói oldal is megjelenhet.Az elszámolási szabályok is ennek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Pénzmozgások könyvelése költségvetési szervek devizabankszámláin

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlák költségvetési szerveknél történőkönyvvezetési szabályait elsődlegesen az határozza meg, hogy hol vezetik ezeketa számlákat. E szerint megkülönböztetjük:1. MagyarÁllamkincstár által vezetett devizaszámlák elszámolási szabályaiJóváírt bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Követelések pénzforgalmi tételei

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: - A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?
Részlet a válaszából: […] A követelések elkülönített főkönyvi számlán történőnyilvántartását a hivatkozott 2/c pont első bekezdése tartalmazza. Ez agyakorlatban azt jelenti, hogy külön főkönyvi számlát kell nyitni– az adósok, – a vevők,– az államháztartáson belülre továbbszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Bérlőnk vagyonkezelésünkben lévő ingatlanon beruházást végzett, a beruházás ellenértékét a bérleti díj 50 százaléka terhére érvényesíti, amelyről számlát állít ki számunkra. Hogyan kell könyvelni, illetve mely kiadásnemen kell nyilvántartani? A bérlő hogyan könyvelje le az erről kiállított számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 15. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint mind abérbeadónak, mind a bérbevevőnek számviteli elszámolásainál érvényesíteni kella bruttó elszámolás számviteli alapelvet. Az adott esetben ez azt jelenti, hogya követelések és a kötelezettségek egymással szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Devizában teljesített kiadások elszámolása

Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom része aköltségvetési pénzforgalomnak, így az előirányzat-maradvány éseredményelszámolási körnek is. A devizaszámlára beérkező bevételt napiárfolyamon kell lekönyvelni, jellegének megfelelően vagy a 9. számlaosztályban,vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.