Támogatási előleg

Kérdés: Az uniós támogatás megelőlegezését és annak visszafizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a támogatási előleg az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése szerint költségvetési támogatásnak minősül, így azt a számviteli nyilvántartásokban végleges bevételként kell kimutatni. A kapott támogatási előleget az azzal történő elszámolásig a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Pénzmozgások könyvelése költségvetési szervek devizabankszámláin

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlák költségvetési szerveknél történőkönyvvezetési szabályait elsődlegesen az határozza meg, hogy hol vezetik ezeketa számlákat. E szerint megkülönböztetjük:1. MagyarÁllamkincstár által vezetett devizaszámlák elszámolási szabályaiJóváírt bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Bérlőnk vagyonkezelésünkben lévő ingatlanon beruházást végzett, a beruházás ellenértékét a bérleti díj 50 százaléka terhére érvényesíti, amelyről számlát állít ki számunkra. Hogyan kell könyvelni, illetve mely kiadásnemen kell nyilvántartani? A bérlő hogyan könyvelje le az erről kiállított számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 15. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint mind abérbeadónak, mind a bérbevevőnek számviteli elszámolásainál érvényesíteni kella bruttó elszámolás számviteli alapelvet. Az adott esetben ez azt jelenti, hogya követelések és a kötelezettségek egymással szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Devizában teljesített kiadások elszámolása

Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom része aköltségvetési pénzforgalomnak, így az előirányzat-maradvány éseredményelszámolási körnek is. A devizaszámlára beérkező bevételt napiárfolyamon kell lekönyvelni, jellegének megfelelően vagy a 9. számlaosztályban,vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.