Polgármester szabadsága

Kérdés: Önkormányzatunk polgármestere a 2020. évi szabadságát teljes egészében nem vette ki. 2021. március 31-ig sem élt a szabadság kivételével. Hogyan kell kezelni, nyilvántartani a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult. A polgármester előterjesztésére a képviselő--testület minden év február 28-ig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Jelenléti ív vezetése

Kérdés: A köztisztviselők esetében milyen jogszabályi előírás van érvényben a jelenléti ív vezetésére vonatkozóan? Muszáj azt papíralapon vezetni, és naponta aláírni a munka kezdésekor és a befejezésekor? Vagy esetleg van lehetőség azt egy Word- vagy Excel-formátumban a számítógépen vezetni, a hónap végén kinyomtatni, és akkor a dolgozó és a munkahelyi vezető által aláíratni? Egy esetleges munkaügyi hatóság által végzett ellenőrzéskor mik az erre vonatkozó elvárások?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 115. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát.A nyilvántartás lehet akár papíralapú, akár elektronikus. Azonban bármelyik esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Népegészségügyi Központ (tiszti főorvosi hivatal) rendelhet el.Az egészségügyi államigazgatási szerv– az egyén személyes szabadsághoz való jogait, a betegek (ideértve a fertőző betegségre gyanús személyeket is) jogait korlátozhatja,– a természetes és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Tervezett, de meg nem valósult beruházás áfája

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült alternatívák megvalósíthatók legyenek, illetve a társaságnak a terület hasznosítása vonatkozásában nagyobb döntési szabadsága legyen, azaz a haszonbérleti szerződés megkötésére a gyártási kapacitás bővítése céljából került sor. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Jubileumi jutalom számítása és a fizetés nélküli szabadságon töltött idő

Kérdés: Közalkalmazotti jubileumi jutalomba nem számít bele a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság. Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki családtagjának ápolása miatt (ápolási díj) volt 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon? Az intézmény nem számította bele a jogosultsági időbe, de fenntartói ellenőrzés alkalmából az ellenőrök kifogásolták. Szerintük bele kellett volna számolni, előbb járt volna a jubileumi jutalom.
Részlet a válaszából: […] ...alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, aközalkalmazotti jogviszony szünetelt, így például a 30 napot meg nem haladófizetés nélküli szabadság, GYES, GYED ideje. A kérdésben kialakult gyakorlatszerint tehát a közeli hozzátartozó ápolása miatti, 30 napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Belső ellenőrök regisztrációs kötelezettsége

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően. Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy ha Ön visszatér agyermek gondozására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, azelső naptól, amikor munkába áll, köteles rendelkezni a regisztrációval, hiszenez a feltétele annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.