6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Pedagógus végkielégítése
Kérdés: A Púétv. szerinti jogviszonyváltást el nem fogadó pedagógus végkielégítésének mértékét (1, 2 vagy 3 hónap) milyen jogosító idő figyelembevételével kell meghatározni? A Kjt. szerinti, azaz az utolsó munkáltatónál töltött időt, vagy a 158. § (4) bekezdése szerinti összes közalkalmazotti időt kell összeszámítani?
2. cikk / 6 Egészségügyi dolgozók végkielégítése
Kérdés: Több önkormányzati egészségügyi szolgálat a következő évben állami fenntartás alá fog kerülni, ezért kikerül az önkormányzat költségvetéséből is. (Egyelőre még ugyan nincs erre vonatkozó kormányrendelet.) Egészségügyi szolgálati jog-viszonyban alkalmazott "egészségügyben dolgozó" munkavállalók esetében a végkielégítés szempontjából figyelembe vehetőek a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott évek, melyek nem az egészségügyben kerültek ledolgozásra?
3. cikk / 6 Szakképzés rendszerének átalakítása
Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
4. cikk / 6 Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén
Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
5. cikk / 6 Végkielégítés szempontjából figyelembe vehető időszakok
Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottaknál végkielégítés szempontjából mely idők vehetők figyelembe 1992. július 1. előtti áthelyezés(ek) és 1992. július 1-je utáni időre átnyúló áthelyezés(ek) esetén? Előző munkahelyek és megszűnésmódok megadásával szeretném alátámasztani kérdésemet. Példák: 1. Gépgyár 1962. 09. 01.-1970. 05. 31. áthelyezéssel megszűnt Főiskola 1970. 06. 01.-1997. 08. 31. áthelyezéssel megszűnt Egyetemre áthelyezéssel 1997. 09. 01-jétől jelenleg is Végkielégítés szempontjából melyik a figyelembe vehető idő: a) 1970. 06. 01. vagy b) 1962. 09. 01.? 2. Gimnázium 1973. 07. 01.-1975. 08. 30. áthelyezéssel megszűnt Gimnázium 1975. 09. 01.-1982. 07. 31. áthelyezéssel megszűnt Tanárképző 1982. 08. 01.-1994. 01. 31. áthelyezéssel megszűnt Egyetemre áthelyezéssel 1994. 02. 01-jétől jelenleg is Végkielégítés szempontjából melyik a figyelembe vehető idő: c) 1982. 08. 01. vagy d) 1973. 07. 01.?
6. cikk / 6 Közalkalmazottak besorolása
Kérdés: Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?
