17 talált cikk a munkavállaló , rendelkezés , juttatás , szabadság kifejezésre

Kérdés: Az egyházi fenntartású felsőoktatási diák-otthon (önálló intézmény) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult költségvetési támogatásra. A támogatás normatív összegét az Nftv. 114/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg. A 2011. évi CCVI. törvény 21. §-ában foglaltak szerint: "21. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munka-viszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki."
Az egyház belső szabályozása szerint az állami támogatásban részesülő intézményben a közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 55-80. §-ai szerint kell megállapítani. A fentiek alapján jól gondoljuk-e, hogy a felsőoktatási diákotthonban dolgozó kollégiumi nevelők besorolását és illetményét a Kjt. 79/B.-79/E. §-ai szerint, az egyéb munkakörben dolgozók besorolását és illetményét a 395/2015. Korm. rendelet 8. §-a szerint, a dolgozók szabadságát a Kjt. 56-59. §-ai alapján kell megállapítani?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?

Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél a munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezt megelőzően 2004 szeptemberétől 2005. július 15-ig egy másik településen állt jogviszonyban. Ezen időszak alapján 2005. január 16-án egyhavi különjuttatásban részesült. Ezen jogviszonya a fenti időszakban közös megegyezéssel szűnt meg. 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig újabb, határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A dolgozó azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy a fenti jogviszonyban töltött idők alapján 2006. január 16-án kerüljön részére kifizetésre a 13. havi illetmény. Fennáll-e az intézmény fizetési kötelezettsége?