Márványtábla számvitele

Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...immateriális javak, tárgyi eszközök a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. Abban az esetben tehát, ha az emlék márványtábla bekerülési értéke nem haladta meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni az Szt. 25. §-ának (6), (7) és (10) bekezdéseiben foglaltakkal megegyező tartalommal a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. A vásárolt vagyoni értékű jogot a 38/2013. (IX. 19.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Kórházi könyvek számviteli elszámolása

Kérdés: Kórházunk könyvtárában lévő könyvek nyilvántartását és számviteli elszámolását szeretnénk ellenőrizni, és ezt követően a nyilvántartást rendbe tenni. A könyvtári könyveinket milyen szempontok szerint és hogyan szükséges nyilvántartani, illetve a beszerzéseket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök."Ha tehát a beszerzett könyv egyedi bekerülési értéke kettőszázezer forint feletti érték, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kísérleti-fejlesztési tevékenység

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
Részlet a válaszából: […] ...javakat és az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti kísérleti fejlesztés aktivált értékét.A már előállított szellemi termékeket – amennyiben azok a tevékenységet várhatóan egy évnél tovább szolgálják, így a nemzeti vagyonba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Térítésmentes átvétel számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?
Részlet a válaszából: […] ...egy összegben elszámolt (200 E Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog és szellemi termékek) értékcsökkenési leírás könyvelése a pénzügyi számvitel szerintT121-141 – K151T562 – K119-149Térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

IPad-tokok könyvviteli elszámolása

Kérdés: A költségvetési szerv iPadokat vásárolt március hónapban, áprilisban pedig iPad-tokok vásárlása történt készpénzre. Hogyan történik az iPad-tokok könyvviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A vásárolt immateriális javak, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályai

Kérdés: Kérem, szívesedjenek összefoglalni, hogy hogyan változott 2014. január 1-jétől az értékcsökkenés elszámolása!
A 200 000 Ft alatti eszközöket minden esetben a tárgyi eszközök között kell kimutatni és az értékcsökkenést egy összegben elszámolni? Vagy továbbra is van mérlegelési lehetősége a szervezetnek, hogy csak abban az esetben kell az 1-es számlaosztályban elszámolni a beszerzést, ha a költségvetési szerv tartósnak minősíti az eszköz használatát, egyébként készletbeszerzés K311, K312 rovatokon?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni értékű jogoknál (nem ingatlanhoz kapcsolódó) 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,– szellemi termékeknél 33%,– ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok leírási kulcsa megegyezik az adott ingatlan leírási kulcsával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni a vagyonértékelést követően, piaci értéken értékelt nem törzsvagyon körébe tartozó, forgalomképes szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, valamint tárgyi eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...használatba. A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési éselőállítási) érték alatti (kis értékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termékbekerülési értéke beszerzéskor – az államháztartás szervezete döntésétőlfüggően – dologi kiadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Vagyoni értékű jog aktiválása

Kérdés: Ellentmondásosnak tartjuk, hogy a költségvetési szerv év végén a mérlegben az immateriális javak között befejezetlen beruházást nem mutathat ki (PM Tájékoztató 2006). Önkormányzatunknál integrált rendszer bevezetése van folyamatban (a fejlesztés kb. 2 év), melynek nagy részét vagyoni értékű jogként fogjuk majd aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor. Mi a teendő év végén az olyan vagyoni értékű jogok pénzforgalmi kiadásaival, amelyeket a költségvetési szerv ténylegesen nem vett még használatba, azaz nem aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...Azelőírás az Szt. rendelkezésén alapszik, amely szerint például az immateriálisjószágnak minősülő kísérleti fejlesztés költségei szellemi termékek aktiváltértékeként mutatandók ki. Amennyiben a szellemi termék besorolása függetlenattól, hogy azt használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.
1
2