17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Önkormányzati ételszállító gépkocsi beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?
2. cikk / 17 Önkormányzat tulajdonában lévő gépjármű "tankolási" költsége
Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?
3. cikk / 17 Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása
Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
4. cikk / 17 Gépjármű haszonkölcsön-szerződése
Kérdés: Egy önkormányzat használatába került haszonkölcsön-szerződés alapján 2 db személygépjármű. A forgalmi engedélyben az önkormányzat üzemben tartóként bejegyzésre került a haszonkölcsön-szerződés alapján. Ebben az esetben, milyen értéken kerül be a könyveibe, és ki számolja el az értékcsökkenést? Terheli-e az önkormányzatot cégautóadó-fizetési kötelezettség?
5. cikk / 17 Személygépkocsi magáncélú használatával összefüggő szabályozási, nyilvántartási kérdések
Kérdés: A képviselő-testület a polgármester részére engedélyezte az önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi korlátlan, magáncélra is vonatkozó használatát. Az üzemanyag-felhasználás költségét a töltőállomás által kiadott nyugta alapján számoljuk el. Kérdés, hogy kell-e az önkormányzat nevére kiállított számlát kérni a töltőállomáson, illetve hogy kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni a megtett kilométerekről, illetve a gépkocsi használatáról? Helyes-e az a nyilvántartás, amely tartalmazza a havi induló, illetve záró kilométeróra-állást, a megtett kilométert, az üzemanyag számla/nyugta számát, összegét?
6. cikk / 17 Gépjárművek üzemanyag- felhasználásának elszámolása – városban és földúton történő vegyes üzemeltetés
Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?
7. cikk / 17 Gépjármű-elszámolás
Kérdés: Intézményünknek vannak gépjárművei, és kiküldetési rendelvénnyel saját gépjárművel is utaznak dolgozók, ha szükséges. A fogyasztási normák meghatározhatók gépkocsitípusonként és lökettérfogat szerint is. A fogyasztási normáknak egységesnek kell-e lenniük – intézményi gépjármű, saját gépjármű –, vagy különböző gépjárműveknél különbözőképpen is meghatározhatók?
8. cikk / 17 Cégautóadó
Kérdés: Önkormányzatunk – üzemeltetésre – személygépkocsikat adott át többségi tulajdonú gazdasági társaságainak. A személygépkocsik – hatósági nyilvántartás szerinti – tulajdonosa az önkormányzat. A személygépkocsik után ki kötelezett a cégautóadó megfizetésére (önkormányzat vagy a gazdasági társaságok)?
9. cikk / 17 Háziorvos gépjárműköltségeinek elszámolása
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?
10. cikk / 17 Cégautó üzemanyagköltségére jutó áfa
Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?