5 talált cikk a pótlék , költségvetési szerv , személyi juttatások kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: A köztisztviselői illetményem a középiskolai végzettségűekre vonatkozóan, a 13. fizetési fokozatban nem éri el a garantált bérminimumot. Ki kellene-e egészíteni a munkáltatónak a garantált bérminimumra? Ha a munkáltató eltérítené az illetményt, akkor az eltérítés a garantált bérminimumra jönne rá?

Kérdés: Pénzügyi főelőadó vagyok és az államháztartási felsőfokú mérlegképes könyvelői végzettségemre, közel 6 éve képzettségi pótlékot kapok (illetményalap 40%-át). A napokban a költségvetés tárgyalása során a képviselő-testület a költségvetési kiadások csökkentése miatt, mint minden adható juttatást, ezt is megvonta. Ezen a napon az önkormányzati SZMSZ-t is módosították, ami addig azt tartalmazta, hogy "költségvetési szakon mérlegképes könyvelői szakmai vizsgát tett személy (Ktv. II. besorolási osztály mellett) jogosult képzettségi pótlékra." Jogosan vették el tőlem egyoldalúan a képzettségi pótlékomat? Tudomásom szerint a képzettségi pótlék adható, de ha már egyszer megadták, azt csak úgy nem lehet elvenni.

Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.