Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

50 cikk rendezése:

1. cikk / 50 Beruházás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

2. cikk / 50 Ipari park kialakításával kapcsolatos adózás

Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

3. cikk / 50 Ingatlan-bérbeadás adómentesen

Kérdés:

Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásánál eddig adókötelezettség volt, azonban 2023. január 1-jétől kijelentkeztünk alóla. Az új díjak megállapítása hogyan történik ilyen esetben, csak a szerződésben szereplő nettó összeg kerül kiszámlázásra mentesen, az lesz a bérleti díj? Illetve szerződésmódosítás szükséges-e, vagy elegendő egy értesítő kiküldése a bérlő részére?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

4. cikk / 50 Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

5. cikk / 50 Kötelezettségvállalás elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

6. cikk / 50 Ingatlan vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

7. cikk / 50 Részletre vásárolt telefon

Kérdés: Intézményünk mobiltelefont vásárolt 24 havi részletre, aminek a törlesztőrészlete a havi telefonszámlában jelenik meg. A telefont egy összegben bevételeztük átvételkor az alábbiak szerint a szerződésben szereplő összeggel: T 1311242 – K 9244. A telefon törlesztőrészlete a havi számlákban a K64-es rovatra kerül rögzítésre, amelyet negyedévente kivezetünk a befejezetlen beruházások közül: K 15113 – T 843599. Helyesen járunk el a könyvelésnél?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

8. cikk / 50 Fordított áfás beruházás

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

9. cikk / 50 Teljesítés időpontjának meghatározása

Kérdés: Fordított áfás építési beruházási számlához kiállított teljesítésigazoláson a teljesítési időszak 2020. 02. 01.-2020. 02. 05., de a teljesítésigazolás dátuma 2020. 03. 06. Melyik dátumot kell figyelembe vennünk az áfabevallási kötelezettség meghatározásához?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

10. cikk / 50 Építési szerződés alapján külföldön teljesített ügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.