Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

64 cikk rendezése:

1. cikk / 64 Önkormányzati termőföld értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon fel-építmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m2 nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m2 altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

2. cikk / 64 Önkormányzati utalvány nyugdíjasoknak

Kérdés:

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

3. cikk / 64 Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

4. cikk / 64 Ipari park kialakításával kapcsolatos adózás

Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

5. cikk / 64 Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

6. cikk / 64 Tanórán kívül tartott táncoktatás áfája

Kérdés: A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységnek minősül-e – azaz megfeleltethető-e az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontjaiban foglalt adó alóli mentesség kritériumainak – az a szolgáltatásnyújtás, amelyet egy hagyományőrző (nem közhasznú) egyesület pedagógusvégzettséggel rendelkező táncoktatója végez, díj ellenében, óvodás, általános iskolás és középiskolás tanulók részére tanórán kívül? Ugyanez a tevékenység tárgyi mentes tevékenységként számlázható-e, ha egy nyári tábor keretében nyújtott komplex szolgáltatás részeként valósul meg (néptánctábor étkezés- és szállásnyújtással egyetemben, egyéb, pl. kézműves-foglalkozással)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

7. cikk / 64 Helyi közúti engedély

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. A helyi közútjainkra történő belépést 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek, illetve járműszerelvények esetében rendelet útján engedélyhez kötjük. Az engedélyt határozatban rögzítik kollégáink. Az engedély ingyenes, útdíjat nem szedünk. Azonban egy polgármesteri utasítás alapján a behajtási engedélyek kiadását az esetleges károkozás megelőzése, valamint az esetlegesen okozott kár helyreállítása érdekében a rendeletben foglaltakon felül általános jelleggel kárátalány megfizetéséhez köti. A kárátalány rögzítése és megfizetése a behajtási engedély kérelmezőjével egy különmegállapodás alapján történik. A kérdésünk a kárátalány megfizetésének helyes könyvelésére és kezelésére vonatkozik. Ebben az esetben helyesen a B36-os, illetve a B411-es rovatra könyveléssel járunk el helyesen? Számlakiállítási kötelezettségünk fennáll?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

8. cikk / 64 Lombkorona-tanösvény létesítése

Kérdés: Önkormányzat védett természeti területén, beruházás keretében, lombkorona-tanösvény létesítése valósul meg. Az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése szerint az adót a termék beszerzője fizeti abban az esetben, ha az építés-szerelés építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. A magasösvény építésére nem építési hatósági engedélyt, hanem természetvédelmi engedélyt kapott az önkormányzatunk. Jelen esetben a beruházó részéről alkalmazható-e a fordított áfás számlázás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

9. cikk / 64 5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén – többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

10. cikk / 64 Ingatlanátalakítás, -felújítás, -korszerűsítés áfája

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.