4 talált cikk a gyermekétkeztetés , biztosítás , szerződés kifejezésre

Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?

Kérdés: Tankerületünk 2017. január 1-jével átvette az iskolák működtetését az önkormányzatoktól. A működtetésre átvett iskolák vagyonkezelési szerződésében rögzítésre került, hogy a gyermek-étkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon az átvevő (tankerületi központ) részére nem került átadásra, azokat az önkormányzat a Gyvt. 21/A. és 21/C. §-aiban előírt kötelező feladatellátásának biztosítása céljából önállóan hasznosítja. A vagyonkezelési szerződés szerint a gyermekétkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a tálalókonyha vonatkozásában az ingatlanrészek használatának módját és az üzemeltetési költségmegosztást a felek különmegállapodásban rögzítik. A költségek továbbszámlázásával kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy közvetített szolgáltatásról vagy használathoz kapcsolódó járulékos költségekről van szó?
– Az iskolák épülete önkormányzati tulajdonban maradt.
– A földhivatali bejegyzések szerint 1/1 arányban a tankerületi központ a vagyonkezelő.
– A tankerületi központ a bérbeadási tevékenységet a főszabály szerint áfamentesen végzi.
– Az átszámlázandó közüzemi díjak, hulladékszállítás, őrzés-védelem, vagyonbiztosítás, tűzvédelem vonatkozásában a szolgáltatóval szerződő fél a tankerületi központ, a számlák a központ nevére jönnek.
Amennyiben áfásan kell továbbszámlázni, a továbbszámlázott tételek áfáját levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?