Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkába járás és hivatali, üzleti utazás elhatárolása

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.
Részlet a válaszából: […] ...egyben székhely, valamint a telephely közötti utazás munkába járásnak tekinthető-e, két tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy a munkaszerződésben mi szerepelt munkavégzés helyeként, másrészt attól, hogy a lakóhely (egyben székhely) és a telephely azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. törvény (Mt.)153. § (2) bekezdése értelmében a munkába járással kapcsolatos költségeket amunkáltató külön jogszabály szerint köteles megtéríteni.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 39/2010...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkába járásra vonatkozó utazási költségtérítésselkapcsolatos szabályokat a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.A rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállalónakmegtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyelvaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges. A munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést nevezi az Szja-tv. kiküldetésnek (kirendelésnek). Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapból ki kell venni, de az egyéb összevonható jövedelmek adótételének megállapításánál figyelembe kell venni.Ha a vonatkozó szerződés szerint a kiküldetés tartama 183 napnál nem több, mindaddig, amíg a németországi munkaidő tényleges tartama a 183 napot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.