6 talált cikk a jelenléti ív , szerződés kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő ugyanazon napon írna ki kiküldetést és munkába járást. Jelenléti ív szerint a munkaidő kezdetétől végéig a munkahelyén tartózkodott. A kiküldetést nem a munkáltató rendelte el, saját elhatározásból vett részt egy konzultáción. Munkába járást és kiküldetést is elszámolhat?

Kérdés: Önkormányzatunk háromoldalú megállapodást szeretne kötni az iskolaőr anyagi támogatására (rendőrség – önkormányzat – munkavállaló). A rendőrség alkalmazza a munkavállalót, az önkormányzat pedig külön, közvetlenül támogatja a rendőrség alkalmazottját a megállapodásban szereplő havi összeggel. (Közvetlenül a munkavállalónak szeretnénk utalni.) Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ívek másolatát megkapjuk a rendőrségtől. Milyen jogcímen tudunk támogatást biztosítani a magánszemély részére, milyen rovaton? Ha csak számfejtett összeg adható, milyen jogcímen? Ha a támogatást nem számfejtett bérként utaljuk, akkor a támogatott hogyan adózik utána? Ekkor milyen rovatra könyveljük?

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?

Kérdés: Védőnői szolgálatunk munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot. Hogyan kell vezetniük a jelenléti ívüket?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?