8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
2. cikk / 8 Bekerülési érték meghatározása
Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?
3. cikk / 8 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
4. cikk / 8 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
5. cikk / 8 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
6. cikk / 8 Pályázat számviteli elszámolása
Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, kiadások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
7. cikk / 8 Költségvetési szerv beszerzéseinek eljárási rendje
Kérdés: Önkormányzatunk olyan építési beruházás megvalósítását tervezi, amely nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá (nem éri el a közbeszerzési értékhatárt). Van-e arra jogszabályi előírás, hogy a munkát végző kivitelezőt hogyan kell kiválasztani? Például be kell-e kérni legalább 3 ajánlatot, meg kell hirdetni a munkát? Esetleg elegendő egyetlen vállalkozóval tárgyalni és szerződést kötni?
8. cikk / 8 Közbeszerzési törvényben előírt ajánlati biztosíték elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárás nyertes vállalkozójának ajánlati biztosítékot kell fizetnie. A munka hosszú évekig fog eltartani. A szerződés szerint az ajánlati biztosíték később jóteljesítési garanciává fog átalakulni, és ha minden rendben lesz, akkor 15 év múlva vissza kell fizetni az összeget a vállalkozó részére. Hová könyvelhetjük ezt az összeget (már befolyt a költségvetési elszámolási számlára)? Véleményünk szerint nem számolhatjuk el végleges bevételként (9-be), viszont kérdéses az is, hogy 15 évig függő bevételként mutassuk ki (48)?
