Kataalanyiság változása

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je óta a kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket kataalanyiságukról. Ezt a szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a kataalanyiság megszűnik, illetve újra keletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Parkolási feladatok számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik saját alapítású cége által látja el a parkolással kapcsolatos feladatokat. A parkolásért befolyt bevételek után az áfát az önkormányzat vallja be. A feladatellátással kapcsolatban felmerült költségeket (pl. anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás, bérköltség, járulék) a cég 27% áfatartalommal kiszámlázza az önkormányzat felé. Ezen számlák után az áfa összegét visszaigényelhetjük? Jogos-e, hogy a bérköltségre és a járulékra is felszámítják a 27% áfát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján nem állapítható meg, hogy milyen szerződés van az önkormányzat és a cég között, de feltehetően a cég a parkolással kapcsolatos feladat-ellátást számlázza az önkormányzat részére. A cég által nyújtott szolgáltatás ára az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Egészségügyi dolgozók egyszeri juttatása

Kérdés: A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján fizettük ki az egyszeri, rendkívüli juttatást. Még nem mindenki számára egyértelmű, hogy a kifizetésre került összeget melyik rovatra kell könyvelni, és emiatt szeretném a megerősítésüket, miszerint a vállalkozó orvosok részére ez az összeg kifizetői oldalon a K51208-as rovaton (Működési célú támogatás nyújtás egyéb vállalkozásnak) jelenik meg, amely főkönyvi számlán a katás vállalkozás esetén a bruttó összeg, nem katás esetében a K123-as rovaton az 500 ezer forint nettó összege, alkalmazottak esetében pedig a K1101-es rovaton, utóbbi két esetben a levont munkáltatói járulékok a K2-es rovaton. A kifizetések alapján bevételi rovat: B16-005.
Részlet a válaszából: […] ...rovaton, a külsős magánszemélyek esetében pedig a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton javasoljuk elszámolni. A közreműködői szerződés alapján foglalkoztatott szolgáltatóknak történő kifizetések államtitkári tájékoztatás alapján támogatásnak minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kutatóintézet által szervezett vidéki kutatómunkához kapcsolódó utazás, szállás, étkezés juttatásának adóvonzata

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésről beszélhetünk, hiszen a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásról, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a következők:– 1998. január 1-jét megelőzően a kisiparosként, amagánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződésesüzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képzőmunkaközösség tagjaként, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?
Részlet a válaszából: […] ...korábban már elszámolt és felvett munkabértszerződésszegés miatt kell visszafizetnie a munkavállalónak. Ilyen esetbennincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a korábban számfejtett és kifizetettmunkabér közterheit önellenőrzés útján az adóhatóságtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Intézményvezető telefonköltségének átvállalása

Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak minősül az a juttatás, amelyet – a munkavállalókáltal is megismerhető – belső szabályzat (kollektív szerződés, szervezeti ésműködési szabályzat) alapján azonos feltételekkel és módon, valamilyen közösismérv (munkakör, beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Tanulmányi szerződések adókötelezettségére vonatkozó 2006-os szabályok

Kérdés: 2004. évben tanulmányi szerződést kötöttünk az intézmény egyik munkatársával. A szerződést abban a tudatban kötöttük meg, hogy az intézmény által vállalt képzési költségek miatt nem lesz adó- és járulékfizetési kötelezettségünk. [A képzés minden tekintetben megfelel az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjában előírt feltételeknek.] A 2006. évi Szja-tv. új rendelkezése szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége – más egyéb juttatásokkal együtt – csak a törvényben meghatározott összeghatárig mentes a közterhek alól. Intézményünk anyagi forrásai szűkösek, így további terheket már nem tudunk vállalni. Kérdésünk, hogy milyen következményekkel jár az intézményre nézve az, ha az előzőekben leírt okok miatt az intézmény felbontja a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett okokmiatt nem szükséges felbontani az intézmény munkatársával kötött tanulmányiszerződést. Igaz ugyan, hogy a 2006. január 1-jétől hatályos törvényirendelkezés szerint az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt költség – ha azSzja-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Nyugdíjas juttatásai

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülök, de munkaviszonyomat nem szüntettem meg. Ha lebetegszem, kapok-e táppénzt?
Részlet a válaszából: […] ...az, aki betegsége miatt munkáját nemtudja ellátni. A keresőképtelenség elbírálására az egészségügyi szolgáltatófinanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálásárajogosító szerződést kötött orvos jogosult. Megtörténik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.