8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Otthonteremtési támogatás visszafizetése
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
2. cikk / 8 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés:
Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.
3. cikk / 8 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Kérdés:
Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
4. cikk / 8 Munkahelyi és iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
5. cikk / 8 Cégértékelés
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
6. cikk / 8 Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
7. cikk / 8 Értékpapírok vásárlása és eladása
Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?
8. cikk / 8 Magánszemély által bérbeadott ingatlan adózása
Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?