Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaruha-juttatást nem nevesíti, de előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Takarítás, vagyonbiztosítás számlázása

Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...költségek és a bérlőre áthárított vagyonbiztosítás is. A takarítás akkor képezhetné a bérbeadás adóalapját, ha úgy szólna a szerződésük, hogy egy egységárat határoznak meg, amibe a helyiségbérlet takarítással együtt beletartozik.A kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...és az önkormányzat kapcsolt felek. A kft. társaságiadó-alany, ezért ha az önkormányzattal a szokásos piaci ártól eltérő áron köt szerződést, akkor a társaságnak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.