11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
2. cikk / 11 Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek
Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
3. cikk / 11 Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság
Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
4. cikk / 11 Nyugdíjas személy foglalkoztatása kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: 2013-tól hogyan foglalkoztathatók tovább azok a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban állók, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték?
5. cikk / 11 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
6. cikk / 11 Prémiumévek program megszűnésével összefüggésben jubileumi jutalom kifizethetősége
Kérdés: Közalkalmazott, prémiumévek programban részt vevő dolgozónk jogviszonya a szerződés időtartamának lejártával 2011. 04. 30-án megszűnik. 40 éves jubileumi jutalomra 2011. 09. 01-én lenne jogosult. Jár-e neki jubileumi jutalom (kedvezményesen)?
7. cikk / 11 Őstermelő
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
8. cikk / 11 Bankszámlanyitás lehetősége
Kérdés: Központi költségvetési intézményünknek 2009. évben szükségszerű volt a látogatók számára bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítani múzeumi belépőjegyek megvásárlásához. Ezért az ajánlatokat kikérve, a legolcsóbb banki árajánlatot fogadtuk el. Így ennél a banknál folyószámlát kellett nyitnunk a pénzforgalom kezeléséhez. Erre a számlára folyik be a bankkártyás tranzakciókat érintő jegybevételünk, ahol természetesen kezelési költséget számítanak fel. A kérdésünk az lenne, hogy ezeket a tételeket melyik főkönyvi számlán keresztül kell könyvelni, elsősorban, hogy melyik főkönyvi számlát kell használni a folyószámlához?
9. cikk / 11 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
10. cikk / 11 Érettségivel és szakmai vizsgákkal kapcsolatos díjazások kifizetése
Kérdés: Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?
