18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Behajtási díj elszámolása
Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?
2. cikk / 18 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Kérdés:
Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
3. cikk / 18 Bentlakásos intézmény működése – munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
4. cikk / 18 Ajándék áfája
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói Lengyelországban voltak kiküldetésben saját gépkocsival. Hoztak az önkormányzat nevére szóló számlával ajándéktárgyakat, amelyeket karácsonyi ajándékként szeretnénk majd kiosztani. A számlán 23% áfa szerepel. Hogyan kell ezt lekönyvelnünk? Nincs közösségi adószámunk, és nem volt még ilyen esetünk.
5. cikk / 18 Konferencia szállás- és étkezési költségei
Kérdés: Hivatalunk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és hivatalunk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, hivatalunk nevére kiállított számla alapján. A számlán külön sorban szerepelnek a szállás díja, illetve a reggeli díja. A felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
A K341 rovatban szereplő "az elszámolható élelmezési "kiadások" mire vonatkoznak?
Mikor kell az étkezést K341-re, és mikor kell a K1107-re elszámolni? Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak számít a "hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés", amely a K1107 rovatban is található.
A K341 rovatban szereplő "az elszámolható élelmezési "kiadások" mire vonatkoznak?
Mikor kell az étkezést K341-re, és mikor kell a K1107-re elszámolni? Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak számít a "hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés", amely a K1107 rovatban is található.
6. cikk / 18 Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele
Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
7. cikk / 18 Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk 2 db gépjárművet üzemeltet. A gépjárművezető részére szabályozásunk szerint számlák alapján fizetjük ki az üzemanyagot. A saját szabályozásunk értelmében üzemanyag-megtakarítás kifizetésére nincs lehetőség. Ezen helyi szabályozás mellett van-e mód arra, hogy a gépkocsivezetőnek bizonylat (számla) nélkül megtérítsük a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt gépjárműkenőanyag-felhasználás (üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség) ellenértékét?
8. cikk / 18 Saját konyhás étkeztetés
Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
9. cikk / 18 Helytörténeti kiadvány kiadása
Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?
10. cikk / 18 Belföldi kiküldetés elszámolása
Kérdés: Közalkalmazott 3 nap/2 éjszaka belföldi kiküldetésénél a szállásköltség számlájában az alábbiak szerepelnek: - szállás: 2 éj, 9800 Ft, - reggeli: 2 db, 3200 Ft, - idegenforgalmi adó: 400 Ft. Hogyan történik a belföldi kiküldetés elszámolása?
