Szociális juttatás adózása

Kérdés: Egészségügyi intézmény szociális bizottsága arról döntött, hogy a rászorult dolgozók pihenését támogatja. Az így meghatározott összeget a dolgozók SZÉP-kártya formájában kapják meg. Tekinthető-e a SZÉP-kártyára utalt összeg béren kívüli juttatásnak ?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszából: […] ...kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Továbbképzéshez, konferenciához kapcsolódó költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban többféle költség merülhet fel, így képzési díj, utazási költség, szállásköltség, étkezés (vendéglátás).Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q) pontjában foglaltak szerint nem minősül bevételnek a hivatali, üzleti utazáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...utazásuk hivatali, üzleti utazásnak fog minősülni. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállásköltség nem számít jövedelemnek az Szja-tv. alapján, azután tehát sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége. A hivatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...képzés költsége béren kívüli juttatásnak minősülne a minimálbér két és félszereséig, azaz 252 500 Ft összeghatárig, azonban az Szja-tv. szerinti éves keretösszegre (200 ezer forint) is figyelemmel kell lenni. Egyes meghatározott juttatásnak minősül ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül [az Szja-tv. 70. §-a (4) bekezdésének b), c) pontjaiban szereplő összeghatárokon belül].Munkahelyi (üzemi) étkeztetés akkor valósul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...(tanulmányi szerződés esetén ez feltételezhető), sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján.Mindkét esetben a munkáltató nevére szóló számlával kell rendelkezni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét, azaz 2014-ben 253 750 forintot meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész, feltéve hogy az étkeztetés a munkáltató telephelyén működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.
1
2