Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelt vezető gazdálkodó, főszabály szerint az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jövedelemnek minősül a magánszemély által bármilyen jogcímen és formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Képviselői költségtérítés

Kérdés: Helyi önkormányzat esetében döntés született arról, hogy a helyi önkormányzati képviselők juttatásaiként az internetszámlát (saját nevükre szólót) az önkormányzat megtéríti. Kérdésem, hogy az internet-költségtérítést szükséges-e feladni számfejtésre – állományba nem tartozók juttatásaiként – ebben az esetben, és van-e adó-, illetve járulékvonzata az önkormányzat részére, vagy sem? Több esetben kezelik úgy a könyvelők, hogy automatikusan az 52226-os főkönyvi számlaszámra könyvelik, számfejtés nélkül.
Részlet a válaszából: […] ...költségvetéséből fizeti a tervezett el­ő­­irányzat terhére. Ezért szól az önkormányzat nevére a kiadásokról a számla. Ekkor az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdés szerint a tevékenység ellátásával összefüggésben felmerült kiadások nem keletkeztetnek bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Polgármester költségelszámolása

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemnekminősül, amely különbözet, ha meghaladja a figyelembe vett költség 5%-át, akkoraz Szja-tv. szabályai szerint 39%-os adóbírságot kell fizetnie. Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Mobiltelefonhoz vásárolt feltöltőkártyák elszámolása

Kérdés: Az egyik helyi kisebbségi önkormányzatunk képviselői rendszeresen vásárolják a mobiltelefonhoz a feltöltőkártyát. A beszélgetések között feltételezzük, hogy magánbeszélgetésre is sor kerül. Hogyan járunk el szabályszerűen a kifizetésnél, az elszámolásnál? Adójogi megítélése milyen a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv.-ben nincs külön szabály valamely kiadás elszámolására, akkor a költségelszámolásra vonatkozó általános érvényű rendelkezést kell alkalmazni. Eszerint költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.