Védőital-felhasználás

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek esetén kötelező a munkáltatónak biztosítani. Az SzCsM-EÜM rendeletben foglaltaknak megfelelően biztosított védőital mentes az szja alól, a munkáltatót nem terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, a munkavállalótól nem kell levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. alkalmazásában kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegség/egészségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, vagyis kizárólag a (sajnálatos) biztosítási esemény (halál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőneklevonási kötelezettsége. Az adószámos magánszemély esetében csak azadóelőleg-levonás kötelezettsége alól mentesül az Szja-tv.-ben meghatározottesetben a kifizető, azonban a társadalombiztosítási jogszabályokbanmeghatározott levonásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (10) bekezdés d) pontja szerintreprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami,egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lenne még az is, ha a ténylegesenmegjelent és regisztrált vendégek arányában számítanák ki az egyes fizetésikötelezettségeket. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezésének hatálya alá tartozóvendéglátás sajátossága éppen az, hogy nem állapítható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.