Kötelező étkezés elrendelése

Kérdés: A 2010. 04. 06-án megjelent 128. sz. Költségvetési Levelek 2623. kérdés-válaszával kapcsolatban merült fel kérdésem. A kötelező étkezéssel kapcsolatban hivatkoznak a 19/2006. (VI. 16.) AB határozatára. A fenti határozat nem ezzel a problémával foglalkozik. Mivel intézményünk is hasonló gondokkal küszködik, kérném a vonatkozó határozat számát részemre megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] ...mint a szokásos piaci ár, akkor személyi jövedelemadóban akettő közötti különbözet után adófizetési kötelezettség keletkezik – azSzja-tv. 69. § (1) bekezdés e) pont szerinti feltételek teljesülése esetén – azSzja-tv. 69. § alapján, esetleg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított egyéni vállalkozó általfizetendő társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapjaaz Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,átalányadózó esetében az átalányadó alapját képző jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Utazási költség megtérítése kedvezményes jegy alapján

Kérdés: Költségvetési intézmény a pedagógus részére kifizetheti-e kiküldetés esetén a MÁV-jegy árát akkor, ha a pedagógus nem 100%-os, hanem 50%-os kedvezményes menetjegyet váltott? A pedagógus az osztállyal erdei iskolában vett részt, az utazáshoz a közalkalmazotti kedvezményt igénybe vette, ezért váltott 50%-os menetjegyet. Számlát kért az intézmény nevére. Kifizethető-e számára az útiköltség-térítés?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyjövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni a személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 7. § (1) bekezdés q)pontja alapján. A térítésnek nem feltétele a kifizető nevére szóló számlaleadása, elegendő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.