Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönített magánbeszélgetések meg nem térített összege után a jövedelem 119%-a után 27% ehofizetési kötelezettség keletkezik. Az szja-alap a jövedelem százalékában 119%;b) tételes számla hiányában a számla 20%-ából a magánszemély által meg nem térített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nyomravezetői díj

Kérdés: Önkormányzatunknál nagy értékű szerszámlopás történt, amelyet követően feljelentést tettünk. Nyomravezetői díjat szeretnénk felajánlani. Hogyan, milyen jogcímen számolható el ennek a költsége?
Részlet a válaszából: […] ...kapja a díjat, a nyomravezetői díj nem is tekinthető nyereménynek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt 16% szja, a céget 27% eho-kötelezettség terheli. A nyomravezetői díj nem keletkeztet biztosítotti jogviszonyt, ezért egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított egyéni vállalkozó általfizetendő társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapjaaz Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,átalányadózó esetében az átalányadó alapját képző jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Természetben nyújtott étkeztetés, illetve étkezési utalvány

Kérdés: Táppénzen, ill. GYES-en lévő dolgozónak adható-e természetbeni étkezési hozzájárulás? A táppénzen lévő dolgozót 3500 Ft értékű étkezési utalvány megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetésre vagy étkezési utalványra jogosult. Az étkezési utalvány,illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke az Szja-tv. 1. számúmelléklete szerint ilyen célra adható juttatás legnagyobb mértéke.A jogszabály nem teszi kötelezővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.