Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...2017. január 1-jétől hatályos Szja-tv. az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalását már nem sorolta a béren kívüli juttatások közé, de úgy rendelkezett, hogy a munkáltató 2016. december 31-ét követően a 2016. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Részlet a válaszából: […] ...rendelvényt kell kiállítani. Ebben az esetben ezen költségekelszámolása a magánszemélynél jövedelemnek nem számító tétel az Szja-tv. 7. §(1) bekezdés q), illetve – saját gépjármű használat esetén – r) pontja alapján.A Vizsgadíj rendelet 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Érettségivel és szakmai vizsgákkal kapcsolatos díjazások kifizetése

Kérdés: Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?
Részlet a válaszából: […] ...milyen módon kell kifizetni, számla ellenében, avagyanélkül, megbízási díjként számfejtve, az adótörvények alapján dönthetjük el.Az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés b) pontja akkor ad lehetőséget arra, hogy akifizető ne vonjon személyijövedelemadó-előleget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Tandíj utáni adókedvezmény

Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 36. §-ában meghatározott feltételekkel a tandíjutáni kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki a Fo-tv.-ben felsoroltfelsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésbenvesz részt. A tandíj kedvezményét a hallgató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Vizsgáztatási díj kifizetése

Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
Részlet a válaszából: […] ...A külső vizsgáztatók megbízása többféle módon is történhet. A megbízás alapján történő kifizetések elszámolására vonatkozó szja-szabályok nem változtak az előző évhez képest. A számlára történő kifizetés is elfogadott lehet, ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.